Napi áhítat

Ma Március 3 Csütörtök, Kornélia napja van. Szeretettel, bölcsen Olvasmány: Mt 21,23–27 A határozott, bölcs szeretet általában célravezetőbb, mint a nyájas hangvétel. „Azután bement a templomba, és miközben tanított, a főpapok a nép véneivel együtt odamentek hozzá, és azt kérdezték tőle: „Milyen hatalommal teszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat?” 24Jézus így válaszolt nekik: „Én is kérdezek tőletek valamit, és ha megfeleltek rá, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem ezeket. 25Honnan való volt a János keresztsége: mennyből vagy emberektől?” Ők pedig így tanakodtak egymás között: „Ha azt mondjuk: mennyből, azt fogja mondani nekünk: Akkor miért nem hittetek neki? 26Ha pedig azt mondjuk: emberektől, akkor félnünk kell a sokaságtól, mert Jánost mindenki prófétának tartja.” 27[Ezért ezt felelték Jézusnak: „Nem tudjuk.” Ő pedig így válaszolt nekik: „Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.]” Magyarázat: Az elmúlt vasárnap olvashattunk arról, hogy amikor valaki nyitott szívvel közeledett Jézus felé, azt ő soha nem utasította vissza, függetlenül a vagyoni helyzetétől, társadalmi megítélésétől, a korától vagy a nemétől. Amikor viszont valaki olyan kérdést tett fel, amit valamilyen hátsó szándék vezérelt, azzal Jézust soha nem lehetett csőbe húzni. Így volt ez a kihallgatása éjjelén, és ezt látjuk a kijelölt igeszakaszban a farizeusokkal lefolytatott beszélgetése során is. Talán ezt az oldalát kevésbé szoktuk hangsúlyozni, de Jézus hihetetlenül bölcs volt. Minden egyes emberről pontosan tudta, hogy mi van a szívében, és aszerint reagált a szavaikra, tetteikre. Akinek bátorításra volt szüksége, azt irgalommal fogadta, akinek viszont nem voltak tiszták a szándékai, arra határozottan és feddőn tekintett. Mi emberek ugyanakkor nem látunk a másik szívébe, így nem tudjuk egyértelműen megítélni egymás szándékait. Éppen ezért fontos nagyon az aktív figyelem. Sokszor esünk abba a hibába, hogy mindenkinek ugyanazt mondjuk, talán még ugyanúgy is, de ha előbb megfigyelnénk, mire van szüksége a beszélgetőtársunknak, akkor talán hatékonyabban tudnánk szolgálni felé. Amellett, hogy bízunk az emberekben, legyünk résen: figyeljünk egymásra, és bátorítsuk a másikat, ha arra van szüksége, de a fölösleges vitákat, nem őszinte kérdéseket kerüljük el, ahogyan azt Jézustól is láttuk. (Bacsó Benjámin)