Zsoltárok
6
Imádság halálfélelemben
1A karmesternek: Mély
hangú húros hangszerre. Dávid zsoltára.
2Uram, ne feddj meg
haragodban,
ne
ostorozz indulatodban!
3Kegyelmezz, Uram,
mert
elcsüggedtem,
gyógyíts
meg, Uram,
mert
reszketnek tagjaim!
4Lelkem is csupa
reszketés,
és
te, Uram, meddig késel?
5Fordulj hozzám, Uram,
mentsd
meg életemet,
szabadíts
meg, mert irgalmas vagy!
6Mert a halál után nem
emlegetnek téged,
ki
ad hálát neked a sírban?
7Belefáradtam a sóhajtozásba.
Egész
éjjel könnyekkel áztatom ágyamat,
könnyeimmel
öntözöm fekvőhelyemet.
8Szemem elhomályosodott
a bánattól,
fénye
megtört sok ellenségem miatt.
9Távozzatok tőlem mind, ti, gonosztevők,
mert
meghallotta az Úr hangos sírásomat!
10Meghallgatta
könyörgésemet az Úr,
imádságomat
elfogadta az Úr.
11Megszégyenül és
reszketni fog nagyon
minden
ellenségem,
meghátrál
és megszégyenül
egy
pillanat alatt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése