2016. március 24., csütörtök

Napi áhitat

Ma Március 24. Csütörtök, Gábor, Karina napja van.
Nagycsütörtök
A rosszindulat győz a hatalom felett


Olvasmány: Mt 27,1–2.11–26

Hogyha értetlenül szemléled a körülötted történő eseményeket, közben sose feledd: Isten kezében tartja az irányítást, és övé a végső győzelem!
„Amikor megvirradt, a főpapok és a nép vénei valamennyien azt a határozatot hozták Jézus ellen, hogy halálra juttatják. 2Azután megkötözték, elvitték és átadták Pilátusnak, a helytartónak. ... Jézust pedig a helytartó elé állították, aki ezt kérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” „Te mondod” - válaszolta neki Jézus. 12De mikor a főpapok és a vének vádolták, semmit sem válaszolt. 13Akkor így szólt hozzá Pilátus: „Nem hallod, mi mindent vallanak ellened?” 14Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott. Ünnepenként a helytartó szabadon szokott bocsátani a sokaságnak egy foglyot, akit ők kívántak. 16Volt pedig akkor egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak. 17Amikor tehát összegyűltek, Pilátus ezt kérdezte tőlük: „Mit akartok, melyiket bocsássam nektek szabadon: Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?” 18Tudta ugyanis, hogy Jézust irigységből szolgáltatták ki neki. 19Mikor pedig a bírói székben ült, felesége ezt üzente neki: „Ne avatkozz ennek az igaz embernek a dolgába, mert sokat szenvedtem ma álmomban miatta.” 20A főpapok és a vének azonban rávették a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el. 21Erre a helytartó újra megkérdezte őket: „Mit kívántok, a kettő közül melyiket bocsássam nektek szabadon?” Azok ezt mondták: „Barabbást.” 22Pilátus így szólt hozzájuk: „Mit tegyek akkor Jézussal, akit Krisztusnak mondanak?” Mindnyájan így kiáltották: „Feszíttessék meg!” 23[Azután ezt kérdezte: „De mi rosszat tett?” Azok pedig még hangosabban kiáltoztak: „Feszíttessék meg!”] 24Amikor Pilátus látta, hogy nem ér el semmit, sőt a forrongás még nagyobb lesz, vizet hozatott, megmosta kezét a sokaság szeme láttára, és így szólt: „Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek a vérétől. Ám ti lássátok!” 25Az egész nép így kiáltott: „Szálljon ránk és gyermekeinkre az ő vére!” 26Akkor szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és kiszolgáltatta, hogy feszítsék meg.”

Magyarázat:
„Amikor elfogynak az érvek, akkor jön a hangerő” – tanultuk a teológián ezzel az eseménysorral kapcsolatban. De sokszor így viselkedünk mi is életünk során! A kisgyerek hisztizve, bömbölve követeli ki a boltban az édességet. A fiatal durcásan elfordul, ha nem kénye-kedve szerint mennek a dolgok. Házastársak, főnökök, sofőrök kiabálnak, sőt ordítoznak... Tele a világ harsogással, bömbölő lármával. Figyeld csak meg a fokozatot, ahogy eddig jutott a Pilátus udvarán őrjöngő tömeg!
A Jézus elvesztését hivatalossá tevő nagytanács egy megvezetett, felbujtott tömeggel ment Pilátushoz a halálbüntetés kimondatására és végrehajtatására. Először egyszerűen csak mondták, hogy Barabbást engedje szabadon (21. v.). Aztán hangoztatták mindnyájan, hogy Jézus „feszíttessék meg!” (22. v.). Majd még jobban, hangosabban, szerfölött, már kiabálva hajtogatták ugyanezt (23. v.), és egyre nagyobb lett a lárma, tumultus, lázongás (24a v.). S végül meggondolatlanul magukra vették a felelősséget (25. v.). – A hangerő emelkedése az erkölcsi süllyedést nem harsogja túl...
Pilátus a hatalmával, a tudásával, a feleségével, a kézmosásával sem állhatott ellent e tömegnyomásnak. Mert Jézus előre tudta, hogy a földi igazságszolgáltatás is elhagyja őt. Te ma ki mellett emeled fel a hangod?

(Papp Dániel)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése