2016. március 22., kedd

Napi áhítat

Ma Március 23. Szerda, Emőke napja van.

Jézust nem a szavai tették Krisztussá


Olvasmány: Mt 26,57–75
Jézus Krisztus volt és Krisztus ma is: aki hozzákapcsolódik, az igazán szabad lesz.
„Azok pedig, akik elfogták Jézust, elvitték Kajafáshoz, a főpaphoz, ahol összegyűltek az írástudók és a vének. 58Péter távolról követte őt egészen a főpap palotájának udvaráig, és bement, leült a szolgákkal, hogy lássa, mi lesz a dolog vége. 59A főpapok pedig az egész nagytanáccsal együtt igyekeztek hamis tanúvallomásra szert tenni Jézus ellen, hogy halálra adhassák, 60de nem találtak, pedig sok hamis tanú állt elő. Végül előálltak ketten, 61akik azt állították, hogy Jézus ezt mondta: „Le tudom rombolni az Isten templomát, és három nap alatt fel tudom építeni.” 62A főpap felállt, és így szólt hozzá: „Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?” 63[Jézus azonban hallgatott. A főpap ekkor azt mondta neki: „Az élő Istenre kényszerítelek, mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia!”] 64Jézus ekkor így felelt: „Te mondtad. Sőt azt mondom nektek: mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin.” 65A főpap erre megszaggatta ruháját, és így szólt: „Istent káromolta. Mi szükségünk van még tanúkra? Íme, most hallottátok az istenkáromlást. 66Mit gondoltok?” Azok így feleltek: „Méltó a halálra!” 67Azután szembeköpték, arcul ütötték, mások pedig bottal verték, 68és ezt mondták: „Prófétáld meg nekünk, Krisztus, ki ütött meg téged!” Péter ezalatt kinn ült az udvaron. Odament hozzá egy szolgálóleány, és így szólt: „Te is a galileai Jézussal voltál.” 70Ő azonban tagadta mindenki előtt, és ezt mondta: „Nem tudom, mit beszélsz.” 71Mikor pedig kiment a kapuba, meglátta őt egy másik szolgálóleány, és ezt mondta az ott levőknek: „Ez a názáreti Jézussal volt.” 72Ő ismét tagadta, mégpedig esküvel: „Nem ismerem azt az embert.” 73Kis idő múlva az ott álldogálók mentek oda, és így szóltak Péterhez: „Bizony, közülük való vagy te is, hiszen a kiejtésed is árulkodik rólad.” 74Akkor átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem azt az embert.” És nyomban megszólalt a kakas. 75Péter visszaemlékezett Jézus szavára, aki azt mondta neki: „Mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem.” Aztán kiment onnan, és keserves sírásra fakadt.”

Magyarázat:
Vannak olyan alapigazságok, amelyeket nem szoktunk megkérdőjelezni. Nehéz az élet! A felhők felett süt a nap. A Föld gömbölyű (na jó, geoid). Az emberi lélek bonyolult. Az ilyen állításokkal nem vitatkozunk, és bizonyítani sem kell igaz voltukat.
Ide sorolható az őskeresztények hitvallása is: Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó. Kajafás és a nagytanács vitatta ezt a tényt, és bizonyíttatni akarták Jézussal – ennek ellenkezőjét! Vele akarták kimondatni, hogy emiatt halálra méltónak tartsák. A vádakra hallgatással reagáló Jézust egy esküformulával kényszerítették válaszra. Ez alól már nem bújt ki. A „te mondtad” kifejezés azt jelenti: igazat mondtál. Válaszában továbbmegy: önmagát mint az eljövendő uralkodót mutatja be. De nem a szavai tették őt Isten Fiává! Ő már az volt a világ teremtése előtt, és az marad mindörökké. Sőt, a szavait kiforgató hamis tanúk, az ürügyet koholó vezetők, és a törvényellenesen eljáró főpap fölé kerekedik, még ha szenvedéseken át is.
Miért? Hogy a korábban hősködő, de a történések közben kint kucorgó tanítvány, aki csak ül, tagad és sír, majd talpra álljon, és boldog bizonyossággal megvallja: „Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten” (ApCsel 2,36). Te is lehetsz ilyen bátor tanú!

(Papp Dániel)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése