ÁLDOTT, AKI
JÖN
Pálma hull, térdek mélyen hajlanak
Amerre Jézus elhalad.
Ujjongó szavak... új virágeső...
„Áldott a Király! Áldott aki jő!’’
Jeruzsálemnek útja csupa fény,
Virágvasárnap... régen várt remény.
Örömmámorban ül a nagy tömeg
Jézusnak egy utolsó ünnepet.
S míg minden virág elébe lehull,
Jézusnak arca lassan elborul.
Látja előre a nagy végzetet
És megsiratja Jeruzsálemet.
Kárász Izabella
JÖN A KIRÁLY
Hirtelen felharsan: Hozsánna Tenéked,
Ki most Jeruzsálem kapuit átléped!
Ifjak és gyermekek üdvkiáltása száll,
Mind ruhát terít le s pálmát lengetve
vár:
Ímé, jön a Király!
Hozsánna Tenéked, a Dávid Fiának,
Akit az emberek lelkesülten várnak.
A nagy Jeruzsálem hódoló népe vár,
Boldog az a lélek, aki most Rád talál:
Te mennyei Király!
Jöjjünk mind, őszintén, szívünket kitárva,
Fogadjuk be Őt és zengjen a Hozsánna!
Boldog, aki készen a Megváltójára vár,
Mikor dicsőségben arkangyal trombitál,
Mert eljön a KIRÁLY!
Vad Lajos
VIRÁGVASÁRNAP
Virágból terül útjára szőnyeg,
Dús pálmaágak eléje dőlnek.
Örömben úszik, tombol a nép.
Hozsannát kiált egyre szüntelen, -
S Ő szamárháton, szomorún megyen..
Hidegen hagyja hódolat, lárma;
Isteni fejét porig alázva
halad ujjongó néptömeg között:
Reá halálos bánat költözött...
Hozsánna zúg fel újra és megint.
S az Úr jós-szeme távolba tekint -
Virágzuhatag ma csak reá hull,
Holnap egyetlen fűszál sem borul
Már lába elé.
Megsápad, elhervad holnapra minden,
Gyűlölet forrong sok ezer szívben,
Az öröm-mámor gonoszságba fúl;
„Feszítsd meg!“ - hallszik a hozsánnán
túl.
Gyötrelmek útja ez a diadalút.
Egyenesen a Golgotára fut,
Hol megácsolt keresztfa integet.
De égbe csak ez az egy út vezet!
K. Perecz Ilona.
VIRÁGVASÁRNAP
Akkor... ott is rügyfakadás, bimbót nyitó
virágvasárnap volt!
melyen a két szamarat vezető tanítvány
s a Jézust várók készülődése folyt.
- Olajágak, új s viselt ruhák keverve
díszítették a felvonulás útját,
S minden rendezés nélkül, kéretlenül
üdvre-csodára várók a hozsannát zúgták...
- Nem tudom, közülük tíz, húsz vagy
száz-e az,
ki Jézusban a Krisztusra vár.
Vagy csak egy van számítás nélkül?!
A Mester terhét hordozó szamár.
- - - - - -
Ma is virágvasárnap van!
Rügyfakadás, bimbó-hasadás.
Ezenkívül? Ki tudja... Van-e más?
- Akad-e gyér hozsannázók között egyetlen
egy
Kiben a számítást megöli a
Mester-rajongás?
Akad-e tíz, húsz, vagy száz, ki terhet
akar,
a Krisztus terhét vinni?
Akad-e, kit a megújhodás alapjába
pillérnek lehet tenni?
Akad-e csak egyetlen tanítvány
ki nem rántja gyáván félre a Krisztus
szamarát?
S mert annyi a gyáva, annyian félnek,
enged-e felszállni... egy halk, erőtlen
hozsannát?
Hozsannát: igazi, szívből jövő,
Krisztust köszöntő hozsannát.
- Hozsannázni hivatás. Ez az én
hívatásom,
Így vinni a Krisztus terhét.
Ma... most... azoknak, akik még akarnak,
akik még mernek hinni.
Tamáska Gyula
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése