Húsvét- Keresztény énekek

Hétköznapok húsvéti fényben

"Győzelmet vettél, ó Feltámadott!"
Minden reggel elénekelhetem,
s boldog húsvéti fény ragyogja be
új napom, utam, egész életem.

Hisz Jézus Krisztus, a Feltámadott,
jár aznap is előttem és velem.
Nyomában új szolgálat, feladat,
új erő vár, új öröm, győzelem.

"Győzelmet vettél, ó Feltámadott!"
Jöhetnek borús és nehéz napok,
zengve kísér az ének ritmusa:
a Győzelmes nyomában járhatok.

Jöjjetek, énekeljetek velem,
és énekelje egész életünk!
A Győzelmes nyomában járhatunk,
s vele győztesen célhoz érhetünk.

Húsvét hajnalán

Alig várták, hogy jöjjön a reggel,
s most bánatosan, illatos kenetekkel,
sírva sietnek a sír fele hárman,
epesztő, emésztő, roskasztó gyászban.
Ím ébred az élet és támad a nap már.
A madarak kara csak egy fénylő sugarat vár
és csattog az ének, száll által a légen
fel, fel az ég felé ... Csak úgy, mint régen.
Jaj, az a régen! Ne fájna az emlék?
Mikor a Mester előttük ment még,
és ajkán az élet igéi fakadtak
a szomjazóknak, a fáradtaknak!
Volt-e valaha riasztóbb álom,
mint ez a három nap, ez a három:
mikor, aki folyvást csak életet mentett,
vad, gyilkos kezek fogják meg a Szentet,
viszik diadallal a főpap elébe,
rágalmat, gúnyt vágnak a tiszta szemébe
és suhog a korbács és csattog az ostor,
hol, aki megvédje, a hős, az apostol?
És az Atya hallgat? - Mély csend ül az égen
s most hajnallik újra: csakúgy ... úgy mint régen.

Hogy hurcolták! Mint egy gonosztevőt.
S még volt, aki gúnnyal nevette Őt,
amint a tövistől a vére kicsordul,
s úgy kell felemelni az utcai porbul.
Köpdösve, gyalázva a fára szegezték,
de Ő ugyanaz volt, ott is szeretett még,
ott fenn a kereszten, anyát és poroszlót:
könnyet hullajtót és gyilkos sebet osztót.
Ó, jaj, a halálig, mindig szeretett!
Viszik az illatozó kenetet,
és sírva sietnek a sír fele hárman,
nagypénteki gyásszal, húsvéti sugárban.

Hogy látnák szemükben keserű könnyekkel,
milyen csodálatos ez a reggel.
A pálmafák két szegélyén az útnak
súgva-búgva valami titkot tudnak.
A virágok át harmatkönnyeken
már látják felragyogni fényesen
az élet napját, s azt hirdeti minden:
A sírban nincsen! A sírban nincsen!

Ők mégis mennek. Gyászolva, sírva.
Betekinteni egy üres sírba,
az angyal előtt döbbenve megállni:
feltámadott, élő Mesterre találni.

Húsvétkor ha nincs még húsvéti szíved,
a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed
könnyesen, aggódón, búsan, amint van,
s keresd a Krisztust, keresd a sírban!
Nem, úgysem fogod megtalálni ottan.
Eléd fog állani feltámadottan.

[CHristus fel-támadott ö halottaiból…]^*

Nota: Psal. 81. Örvendezzetek az erös Istennek

CHristus fel-támadott ö halottaiból, Uj Nap virradott ma koporsóból, Ki az Haláltól meg-ment, s' a' Pokoltól. A' Christus halála meg-gyözte a' Sátánt, Fel-támadása Halált, s' Oroszlánt, A' ki vermet hánt, söt kínozni sem szánt. Drága szép kenettel keresi Maria, Fel-kelvén reggel csak Angyalt láta, Ki néki monda, fel-támadt az Ur ma. Mennyetek-el hamar a' Christus IESUS-hoz, Galilaeában nagy örömet hoz, Szent óldalához járúllyatok ahoz. Im minden Országok hajolnak kedvére, Olly erös bajnok Szentek vezére, Meny, Föld ereje, engednek Nevére. Illyen nagy szerelmét Isten e' Világhoz, Már meg-mutatta, hogy fiaihoz, Szent Fiát küldte, lásson váltságunkhoz. Terhünket ö vállán egyedül hordozta, A' Szent kereszt-fán vérét ontotta, Ertünk nem-szánta, hogy meg-szabadítna. Aldgyuk magasztallyuk az ISTENT éltünkben, A' Szent Háromság egy Istenségben, A' magas Egben, mind örökké, AMEN.

ALLELUJA, JÉZUS FELTÁMADT !

Alleluja, alleluja, Jézus feltámadt !
És reánk az ő sírjából ragyogó fény árad !
La-lala-lalala, la-lala-lalala, ragyogó fény árad,
Lá-lala-lalala, lá-lalalalala, ragyogó fény árad !

Alleluja, alleluja ! Jézus nem halott !
És elmegy majd tehozzád is, 
Hogyha nagyon várod !
/: Lá-lá-lá-lá-lá-lá, hogyha nagyon várod ! :/

Alleluja, alleluja, Jézus köztünk él,
Ha meglátnád a társadban, barátja lehetnél !
/: Lá-lá-lá-lá-lá-lá, barátja lehetnél :/

Alleluja, alleluja, Jézus téged vár,
Hogy te is élj és másokért
Új szívet áldozzál !
/: Lá-lá-lá-lá-lá-lá, új szívet áldozzál ! :/

ÖRVENDJETEK, VIGADJATOK !

Örvendjetek, vigadjatok !
Mert az Úr feltámadott !
Szent hitünknek ez ád új erőt:
Íme igazat mondott !

Hiszem Krisztust, boldog vagyok,
Hisz ő az élet szent ura !
Hiába törne ránk a gonosz,
Nincsen rajtunk hatalma !

Hadd zengjen hát vidám dalunk,
Győzelmes húsvét ünnepén !
Ha hű leszek hozzád, ó, Uram,
Veled föltámadok én !

Hozsanna száll, szent glória !
Szívünk csak neked énekel !
Föltámadt Jézus, Isten fia,
Végy magadhoz, égbe fel !