2016. március 15., kedd

Keresztény versek

Hézser Zoltán

A KULCS

Minden léleknek kulcsa van
Magától ki nem nyílik.
Kulcs nélkül bezártan marad,
Hiába is feszítik!

Bármely kísérlet mit sem ér,
Csak összezárul jobban,
De nyílni kezd, ha érzi, hogy
Egy szív érte is dobban.

Ha megnyitod a szíved úgy,
Hogy szereteted árad:
Ki tárul minden lélek, mert
A lelkek erre várnak!
            
AZ ISTEN-EMBER ÉS AZ EMBER             
                                               
Három napja még hitte a tömeg,
hogy emberre kiált ,,Feszítsd meg!’’-et,
és hogy jól döntött, nem lehet vitás:
vesszen el Jézus, éljen Barabás!
Sikátorokon hordozta keresztjét
és mikor a keresztre rászegezték,
nem siratta az ítélő tömeg.
Hiszen bűnös, ezt érdemelte meg!
Ezért tűr mindent, tudva, ő hibás,
nem a nép, nem Pilátus, Kajafás.
Bűnös embernek meg kell halnia!
Ember-fiát siratja Mária.
Az ember-Jézus hunyja már szemét...
Rendül a föld és leszáll a sötét.
Pogány katona elámulva szólt:
bizony ez ember Isten Fia volt!
S míg félve néztek a halott testre,
Pilátust egy férfi felkereste,
kérte, adja ki a holtnak testét,
hogy kertjében csendben eltemessék.

Múlt az idő. Új hét hajnala volt.
Odasietnek, hol feküdt a holt
azok, kiknek nagyon fájt halála.
Az érkezőket üres sír várja.
Mennek, futnak, a nagy hírt szétviszik,
s kiáltják: él, él Jézusunk megint,
a feltámadás és élet Ura!
Nem pusztíthatja el ember soha!

Siklós László
A DÚSGAZDAG PÉLDÁZATA   

Így szólt a dúsgazdag:
,,Eszem, iszom bőven,
Annyi sok a termés 
most ez esztendőben!’’

„Semmi gondom többé, 
nincsen mitől féljek,
Ez a vagyon eltart, 
ameddig csak élek!’’

De az Isten így szól:
,,Meghalsz még ma éjjel,
Amit összeszedtél,
mások hordják széjjel!’’

Aki kincséből ád,
kincsét mennybe gyűjti,
Ám a fukar szívű 
lelkét is elveszti!
           
   

Blessings

I knelt to pray when day was done
And prayed, "O Lord, bless everyone, 
Lift from each saddened heart the pain
And let the sick be well again." 

And then I woke another day
And carelessly went on my way, 
The whole day long I did not try
To wipe a tear from any eye. 
I did not try to share the load
Of any brother on the road. 

I did not even go to see 
The sick man just next door to me. 
Yet once again when day was done
I prayed, "O Lord, bless everyone." 

But as I prayed, into my ear
There came a voice that whispered clear, 
"Pause now, my son, before you pray. 
Whom have you tried to bless today? 

Gods sweetest blessing always go
By hands that serve him here below." 
And then I hid my face and cried, 
"Forgive me, God, I have not tried, 
But let me live another day
And I will live the way I pray." 

Author Unknown


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése