A nagy skót esszéíró és történész, Thomas Carlyle,
feleségül vette a titkárnőjét, Jane Welsh-t. Az asszony továbbra is a férjének
dolgozott, de megbetegedett. Carlyle, aki nagy odaadással végezte munkáját, nem
igazán vett tudomást arról, hogy az asszony beteg, és hagyta, hogy tovább
dolgozzon. De az asszony rákos volt, és végül ágynak esett. Bár Carlyle igazán
szerette a feleségét, úgy találta, hogy nincs elég ideje arra, hogy sok ideig
mellette legyen, vagy sok figyelmet fordítson rá.
Aztán az asszony meghalt.
A temetés után Carlyle bement Jane szobájába, és meglátta
az asszony naplóját az asztalon; felvette, és olvasni kezdte. Egy teljes
oldalon csak egyetlen sor állt:
„ Tegnap egy egész órát töltött velem, és ez olyan volt, mint a
mennyország; nagyon szeretem őt.”
A valóság, melyet meglátni addig valamiért túlságosan vak
volt, most metsző élességgel hasított belé. Túl elfoglalt volt ahhoz, hogy
észrevegye, milyen sokat jelent Jane-nek. Visszagondolt, hogy milyen sokszor
kötötte le a munkája, és egyszerűen nem vett tudomást a feleségéről. Nem látta
a felesége szenvedését. Nem látta a szerelmét.
A következő oldalra lapozva olyan szavakat olvasott,
melyeket sohasem tudott elfelejteni:
„Egész nap füleltem, hogy hallom-e a lépteit az előszobában, de most már
késő van, és azt hiszem, ma már nem fog jönni.”
Visszatette a naplót az asztalra, és kirohant a házból. A
barátai találtak rá az asszony sírja mellett, sárral borítva. Szemei vörösek
voltak a sírástól, könnyek csorogtak le az arcán. „Bárcsak tudtam volna,
bárcsak tudtam volna” – zokogta.
Jane halála után Carlyle a közélettől visszavonult és nem
nagyon próbálkozott az írással.
Mint elhagyott és fájó lelkű asszonyt, megszólít téged az ÚR, és mint
ifjú menyasszonynak, ha megvetett volt is, ezt mondja Istened: Egy rövid
szempillantásra elhagytalak, de nagy irgalommal összegyűjtelek. Túláradó
haragomban egy pillanatra elrejtettem előled arcomat, de örök hűséggel
irgalmazok neked - mondja megváltó URad.
Ézsaiás 54,6-8
Ézsaiás 54,6-8
Élvezd az életet feleségeddel, akit
szeretsz, hiábavaló életed minden napján, amivel Isten megajándékozott a nap
alatt. Mert ez a te osztályrészed az életből, és az, amiért fáradozol a nap
alatt.
Préd 9,9
Préd 9,9
Forrás: Mai Ige - Bob
Gass
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése