Ma Március 1. Kedd, Albin napja van.
A könnyű iga
Olvasmány: Mt 11,25–30
A való élet zaklatottá teszi, kifárasztja az embert. Jézus ajánlata meghozza a lélek nyugalmát.
„Abban az időben megszólalt Jézus, és ezt mondta: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. 26Igen, Atyám, mert így láttad jónak. 27Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. 28[Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.] 29Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. 30Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.”
Magyarázat:
Mai világunkban a megfáradás és a megterheltség olyan kifejezések, melyek valóban szinte mindenkire igazak. Az az elképesztő pörgés, ami jellemzi a XXI. századi embert, hozza magával a stressz miatti leterheltséget, fáradtságot. Kétezer évvel ezelőtt talán nem ezekkel a kihívásokkal küzdöttek a kor emberei, de a visszautasítás, a megfelelni vágyás és a szabadság hiánya olyan problémákat jelentettek, melyek nem voltak kisebbek a mai kor emberének problémáinál. Jézus azokat is orvosolni tudta, és a mai gondokon is tud segíteni. A kulcs mindkét esetben ugyanaz. Levenni a szemünket arról, ami megnehezíti az életünket, és a saját igánk helyett felvenni Krisztusét. Ne a saját boldogulásunk kösse le a gondolatainkat, és ne ez határozza meg minden tettünket, hanem keressük Isten akaratát, ő pedig majd megoldja azokat a gondjainkat, amelyek miatt le vagyunk terhelve! Érdekes, hogy Jézus nem azt ígéri, hogy tegyük le az igát, és nem lesz többé semmi gondunk. Nem egy munka és kihívás nélküli életre hívattunk tehát el, hanem egy olyan feladatot akar nekünk Isten adni, ami nem fáradtságot és leterheltséget jelent számunkra, hanem motivációt és örömet. Merjünk bízni abban, hogy ma is ezt ígéri, és tegyük le végre a saját igánkat, a saját munkaeszközeinket, és dolgozzunk azokkal az eszközökkel, azzal a hozzáállással, amit az Úrtól veszünk el.
(Bacsó Benjámin)
Olvasmány: Mt 11,25–30
A való élet zaklatottá teszi, kifárasztja az embert. Jézus ajánlata meghozza a lélek nyugalmát.
„Abban az időben megszólalt Jézus, és ezt mondta: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. 26Igen, Atyám, mert így láttad jónak. 27Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. 28[Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.] 29Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. 30Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.”
Magyarázat:
Mai világunkban a megfáradás és a megterheltség olyan kifejezések, melyek valóban szinte mindenkire igazak. Az az elképesztő pörgés, ami jellemzi a XXI. századi embert, hozza magával a stressz miatti leterheltséget, fáradtságot. Kétezer évvel ezelőtt talán nem ezekkel a kihívásokkal küzdöttek a kor emberei, de a visszautasítás, a megfelelni vágyás és a szabadság hiánya olyan problémákat jelentettek, melyek nem voltak kisebbek a mai kor emberének problémáinál. Jézus azokat is orvosolni tudta, és a mai gondokon is tud segíteni. A kulcs mindkét esetben ugyanaz. Levenni a szemünket arról, ami megnehezíti az életünket, és a saját igánk helyett felvenni Krisztusét. Ne a saját boldogulásunk kösse le a gondolatainkat, és ne ez határozza meg minden tettünket, hanem keressük Isten akaratát, ő pedig majd megoldja azokat a gondjainkat, amelyek miatt le vagyunk terhelve! Érdekes, hogy Jézus nem azt ígéri, hogy tegyük le az igát, és nem lesz többé semmi gondunk. Nem egy munka és kihívás nélküli életre hívattunk tehát el, hanem egy olyan feladatot akar nekünk Isten adni, ami nem fáradtságot és leterheltséget jelent számunkra, hanem motivációt és örömet. Merjünk bízni abban, hogy ma is ezt ígéri, és tegyük le végre a saját igánkat, a saját munkaeszközeinket, és dolgozzunk azokkal az eszközökkel, azzal a hozzáállással, amit az Úrtól veszünk el.
(Bacsó Benjámin)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése