„És ha majd elmentem, és helyet készítettem
nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek
titeket, hogy ahol én vagyok,
ott legyetek
ti is.” (Jn 14,3)
Egy házaspár, akik idős nagynénjüket magukhoz
vették, hogy ápolásáról gondoskodjanak,
aggódni kezdtek, hogy rokonuk nem fogja
náluk jól érezni magát. Ezért lakásukban az
egyik helyiséget pontosan ugyanolyan
hálószobává
alakították át, mint amilyet a nagynéni
az előző otthonában hagyott. Amikor
a néni az új helyre megérkezett, a bútorai,
a faliszőnyegei
és egyéb megszokott dolgai
mind ott voltak,
és ez különleges,
örömteli
fogadtatást szerzett
számára.
János evangéliumában (13,36-14,4) azt
olvassuk,
hogy az Úr Jézus az utolsó vacsorán
a tanítványait megpróbálta felkészíteni
közelgő halálára. Amikor Péter megkérdezte
tőle: „Hova mégy?”, az Úr Jézus így válaszolt:
„Ahova én megyek, oda most nem követhetsz,
de később majd követsz” (13,36). Majd
még mindig Péterhez
szólva (de ez minden
követőjének
ma is szól) azt mondta: „Az én
Atyám házában
sok hajlék van; ha nem így
volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy
elmegyek helyet készíteni a számotokra? És
ha majd elmentem, és helyet készítettem
nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek
titeket, hogy ahol én vagyok,
ott legyetek ti
is” (14,2-3).
A menny a hívők gyülekezete minden
népből
és nemzetből, de mennyei Atyánk hajléka
is. Amikor a mennybe megérkezel, és az Úr
Jézus fogad téged, ott különleges szeretettel
elkészített hely lesz számodra is.
Akkor felismered, hogy otthon vagy, és ez
végtelen örömmel tölt el. A keresztyének számára
a menny jelenti az OTTHONT.
David C. McCasland
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése