Napi áhítat

Ma Február 10. Szerda, Elvira napja van.

A türelemről felismerhető szeretet

Hét témája: Házasság hete

Olvasmány: 1Kor 13

„Mily koldus az, akinek nincs türelme! Hát nem lassanként gyógyul be a seb?” (W. Shakespeare)

„Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengőcimbalom.  És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.  És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.  A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.  Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat.  Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.  Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.  A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken való szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni.  Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk.  Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes.  Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat.  Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten.  Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”

Magyarázat

Franz Kaffka írja: „Minden emberi hiba forrása a türelmetlenség, az, hogy időnek előtte szakítunk a módszerességgel, látszatkerítésekkel vesszük körül – a látszatot.” Ha ez ebben a formában nem is teljesen igaz, de egy biztos: házasságunkban a türelem hiánya sok átkozott helyzetet, megléte viszont rendkívül sok áldott állapotot képes eredményezni. Egy üzleti ta­nács­adó mondta: „Soha nem tárgyalok délelőtt tíz előtt, és délután négy után. Első esetben mohónak, másodikban kétségbeesettnek fognak tartani.” Mindkettő abból fakad, hogy nehezen vagyunk képesek türelmesen kivárni egy esemény, folyamat, egy megkezdett mondat, egy szomorú hangulat vagy egy kétségbeesett sírás végét. Miért kell nekünk mindjárt megszólalni, mindent azonnal értelmezni, mindenre választ keresni? Mohón keressük a kapcsolaton belül is a magunk igazát, kényelmét, és kétségbeesünk, ha mellettünk valami olyasmi történik, amit nem értünk, ami felkavaró, ami kizökkent a komfortunkból. De meg kell tanulnunk, hogy nem minden értünk van; van, hogy mi vagyunk másért! Ilyenkor kell mindennél jobban a türelem! Mert a sebek gyógyulásához olykor nem kenőcs, csak türelem kell...

(Beke László)