A fiatal szamár - aki Jézus Krisztust bevitte Jeruzsálembe a hátán - nagyon
boldogan ébredt a csodálatos esemény másnapján. Soha azelőtt nem érzett még
ilyen gyönyörűséget és büszkeséget. Besétált a városba, és látott néhány embert
az egyik kútnál.
,,Odamegyek, biztosan fel fognak ismerni, hogy én vagyok az a szamár, aki
Jézust vitte." - gondolta. De rá se hederítettek. Csak egymással
beszélgettek, és merték a vizet.
Erre a szamár elkezdett ugrálni, hogy felhívja magára a figyelmet, de végül rácsaptak a farára és elzavarták. ,,Hogy tehettek ilyet ezek az emberek! Tegnap még a ruháikat is a lábam elé dobták." - morgolódott magában a szamár.
Ezért fogta magát és elment a közeli piactérre, ahol tegnap nagyon nagy volt a tömeg, gondolta, hogy majd biztosan fel fogják ismerni. De ott is ugyanaz történt, mint a kútnál. Rá sem hederítettek. ,,Hogy lehet ez? Tegnap még pálmaágakat is lengettek, most még egy jó szót sem kapok!" - motyogta magában a szamár. Végül csalódottan hazaballagott és értetlenkedett, hogy miért nem ismerte meg senki.
Otthon elmesélte az anyjának, hogy mi történt, aki szelíd hangon rögtön leteremtette a fiatal szamarat. ,,Ne légy balga! Nem veszed észre, hogy Jézus Krisztus nélkül te csak egy egyszerű
Erre a szamár elkezdett ugrálni, hogy felhívja magára a figyelmet, de végül rácsaptak a farára és elzavarták. ,,Hogy tehettek ilyet ezek az emberek! Tegnap még a ruháikat is a lábam elé dobták." - morgolódott magában a szamár.
Ezért fogta magát és elment a közeli piactérre, ahol tegnap nagyon nagy volt a tömeg, gondolta, hogy majd biztosan fel fogják ismerni. De ott is ugyanaz történt, mint a kútnál. Rá sem hederítettek. ,,Hogy lehet ez? Tegnap még pálmaágakat is lengettek, most még egy jó szót sem kapok!" - motyogta magában a szamár. Végül csalódottan hazaballagott és értetlenkedett, hogy miért nem ismerte meg senki.
Otthon elmesélte az anyjának, hogy mi történt, aki szelíd hangon rögtön leteremtette a fiatal szamarat. ,,Ne légy balga! Nem veszed észre, hogy Jézus Krisztus nélkül te csak egy egyszerű
szamár vagy?"
Mint a szamár, amelyiken Jézus bevonult Jeruzsálembe, mi is akkor érezzük a legteljesebbnek az életünket, amikor Jézus Krisztust szolgálhatjuk. Nélküle az erőfeszítéseink, semmit sem érnek. Amikor azonban Jézus Krisztust emeljük fel, már nem vagyunk hétköznapi emberek, hanem kulcsfontosságú szerepünk van Isten tervében, amellyel meg akarja menteni a világot.
Mint a szamár, amelyiken Jézus bevonult Jeruzsálembe, mi is akkor érezzük a legteljesebbnek az életünket, amikor Jézus Krisztust szolgálhatjuk. Nélküle az erőfeszítéseink, semmit sem érnek. Amikor azonban Jézus Krisztust emeljük fel, már nem vagyunk hétköznapi emberek, hanem kulcsfontosságú szerepünk van Isten tervében, amellyel meg akarja menteni a világot.
Napi áhítat
Ma Február 27. Szombat, Ákos, Bátor napja
van.
A legkisebb is számít...
Olvasmány: Mt 10,34–42
Bármilyen lehetőséged nyílik a jó cselekedetre, élj vele! Még akkor is, ha úgy érzed, jelentéktelen az, amire képes vagy.
„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. 35Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával, 36és így az embernek ellensége lesz a háza népe. 37Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám; aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó hozzám; 38és aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám. 39Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.” 40„Aki titeket befogad, az engem fogad be, és aki engem fogad be, az azt fogadja be, aki elküldött engem. 41Aki befogad egy prófétát azért, mert az próféta, prófétának járó jutalmat kap; aki pedig egy igaz embert fogad be azért, mert az igaz, igaz embernek járó jutalmat kap. 42[Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony, mondom néktek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát.]”
Magyarázat:
Amikor Jézus követésére indulunk, akkor számítunk valamilyen jutalomra. Mikor engedelmeskedünk az elhívásnak, akkor szintén a szemünk előtt lebeg valami, amire jutalomként várunk. Jézus ma azonban valami egészen másfelé fordítja a figyelmünket. A tanítványok ellenséges világban szolgálnak, és sokszor a saját környezetünk, családunk válik ellenségessé velünk szemben. Ezért gyakran fel kell adnunk természetes vágyainkat és terveinket, hogy méltóak maradjunk Megváltónkhoz. Mégsem a saját veszteségeinkre kell figyelnünk, hanem azok jutalmára, akik befogadnak minket, akik egy pohár vizet adtak nekünk, mert Isten embereit látták meg bennünk. Ilyenkor valóban a legkisebb is számít. Isten megjutalmazza azokat, akik így bántak velünk. Jézus nem feledkezik meg ezekről a jótéteményekről, és megjutalmazza őket. Szolgálati nehézségeidben, hitkríziseidben gondolj rájuk, akik Isten embereként bántak veled. Ha ők elnyerik a jutalmukat ezért, akkor te miért veszítenéd el a sajátodat? Ne a harcokra nézz, hanem a jutalomra, amit Isten ad. Veled sem lesz szűkmarkú. Adj hálát ma mások jutalmáért Krisztusban!
(Vas Ferenc)
Olvasmány: Mt 10,34–42
Bármilyen lehetőséged nyílik a jó cselekedetre, élj vele! Még akkor is, ha úgy érzed, jelentéktelen az, amire képes vagy.
„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. 35Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával, 36és így az embernek ellensége lesz a háza népe. 37Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám; aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó hozzám; 38és aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám. 39Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.” 40„Aki titeket befogad, az engem fogad be, és aki engem fogad be, az azt fogadja be, aki elküldött engem. 41Aki befogad egy prófétát azért, mert az próféta, prófétának járó jutalmat kap; aki pedig egy igaz embert fogad be azért, mert az igaz, igaz embernek járó jutalmat kap. 42[Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony, mondom néktek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát.]”
Magyarázat:
Amikor Jézus követésére indulunk, akkor számítunk valamilyen jutalomra. Mikor engedelmeskedünk az elhívásnak, akkor szintén a szemünk előtt lebeg valami, amire jutalomként várunk. Jézus ma azonban valami egészen másfelé fordítja a figyelmünket. A tanítványok ellenséges világban szolgálnak, és sokszor a saját környezetünk, családunk válik ellenségessé velünk szemben. Ezért gyakran fel kell adnunk természetes vágyainkat és terveinket, hogy méltóak maradjunk Megváltónkhoz. Mégsem a saját veszteségeinkre kell figyelnünk, hanem azok jutalmára, akik befogadnak minket, akik egy pohár vizet adtak nekünk, mert Isten embereit látták meg bennünk. Ilyenkor valóban a legkisebb is számít. Isten megjutalmazza azokat, akik így bántak velünk. Jézus nem feledkezik meg ezekről a jótéteményekről, és megjutalmazza őket. Szolgálati nehézségeidben, hitkríziseidben gondolj rájuk, akik Isten embereként bántak veled. Ha ők elnyerik a jutalmukat ezért, akkor te miért veszítenéd el a sajátodat? Ne a harcokra nézz, hanem a jutalomra, amit Isten ad. Veled sem lesz szűkmarkú. Adj hálát ma mások jutalmáért Krisztusban!
(Vas Ferenc)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése