Keresztény versek

Füle Lajos

A HAMU TANíTÁSA

A hamut néztem reggel odalent
a nagy kosárban, míg pihent puhán,
s szürke elomló halmai felett
megéreztem egy nagy kérdőjelet.
A nagy kosárban benne hallgatott
a fű, a fa, az erdő élete,
és kijelentést hordozott a csend,
hogy hivatásának mind megfelelt.
S míg a kapuban a kosár hamu
útjára készült némán, boldogan,
hogy valahol egy csendes nyughelyen
a földbe térjen s humusszá legyen,
úgy éreztem, hogy láthatatlanul
körülállják a boldog kis szobák,
körülállják a dermedt emberek,
s megköszönik, hogy otthonuk meleg.
Ott álltam én is a kapu alatt,
és megáldottam én is a hamut,
és megköszöntem a kérdőjelet,
melyet szívembe ISTEN így vetett:
"El tudsz-e égni lassan másokért,
mint egy darab fa, hogyha tűzbe vet
dermesztő télben egyszer a kezem?
Szolgálsz-e zokszó nélkül s nesztelen?
Akarsz-e égni szent oltáromon
névtelenül, mint egy a sok közül,
ha életedből csak hamu marad?
Feláldozod-e így is magadat?"
A hamut néztem, s néztem a szívem.
- Árnyékok jártak a kapu alatt -
Én erre képes nem leszek soha,
de JÉZUS él, és áll a Golgota!
És éreztem, hogy Ő a felelet,
és éreztem, hogy benne az i g e n.
Az ISTEN LELKE távlatot nyitott,
ott állt kibontva, ott várt a titok,
hogy végtelen nagy szoba a világ,
s hideg van benne sokszor, vad hideg,
de lángra gyújtott életek dalolnak
az áldozatról, és övék a holnap.

KI VAGY TE?
Galaxisok
kifáradt porszeme,
e m b e r :te, én
s több mint ötmilliárd!
Ki vagy te, hogy
érted a vére hullt
VALAKINEK,
KI ISTEN, s végtelent
teremtett, és
MAGA IS VÉGTELEN?!
Gondolj bele,
mily mérhetetlen a
c s o d a, amely
velünk esik, mikor
néven nevez,
utánunk nyúl, szeret,
a porszemet,
az ember porszemet!

FÁJT MÁR NEKED A BŰN?

"Nincs egyebem, csak a bűn"
Kálvin
Fájt már neked a bűn?
Jobban mint a fogad,
gyomrod vagy derekad?
S akadt már orvosod?
Vagy átmenetileg
segített rajta csak
pár ismert háziszer:
önigazság-tapasz,
felejtés-pirula,
hazugság cseppjei?
De meddig? S mit csinálsz,
ha egyszer újra fáj
s jobban mint valaha?
Mert krónikus a baj,
és fájni fog a bűn,
jobban, mint a fogad,
gyomrod vagy derekad.

ISTENNEK HÁTTAL
Aki ISTENNEK háttal fordul,
csak a maga árnyékát látja.
Aki ISTENTŐL elfelé megy,
annak szüntelen nő az árnya,
míg belevész az éjszakába.

SIESSETEK, HAMAR LEJÁR!
Siessetek, hamar lejár!
Kegyelme már régóta vár.
Ma még lehet, ma még szabad,
borulj le a kereszt alatt!
Elszáll a perc, az életed.
Ma még, ha jössz, elérheted.
Ne késs tovább, ne várj tovább,
ma kérd ATYÁD bocsánatát!

TÉGY, URAM, ENGEM ÁLDÁSSÁ!
Tégy, URAM, engem áldássá!
LELKEDET úgy várom.
Tedd TE a szívem hálássá,
hogy Neked szolgáljon!
Bárhova küldesz, ajkamról
zengjen az új ének!
Tégy, URAM, engem áldássá!
Oly sok a bús élet.

ISMÉT KERES
Ismét keres,
mikor ajkunk körül
eltévednek a nevetések,
szánkban a szó,
bensőnkben az öröm.
Mikor magunknak is
idegenül lengünk az űrben,
mint fán levél
hullás előtti pillanatban...
Ott ránk talál
ismét és végérvényesen.

Ó REGGELEK
Ó reggelek, színig rakott
kosarai a kegyelemnek!
De jó, hogy jöttök, egyre jöttök
az éjszakák őserdejéből!
Tibennetek újul az ember,
hisz újrakezd harcolni, élni
naponta, míg elébe jöttök
világossággal, friss erővel,
meleg kenyérrel, új Igével.
Már az se fáj úgy, hogy a tegnap
eltékozolva néz utánam.
Hiszek a mában, újulásban,
s új életet kezdek-e hitben,
hisz -öltözködve napsugárba-
mosolygó arccal néz az ISTEN.

The Bible in 50 Words God made Adam bit Noah arked Abraham split Joseph ruled Jacob fooled Bush talked Moses balked Pharaoh plagued People walked Sea divided Tablets guided Promise landed Saul freaked David peeked Prophets warned Jesus born God walked Love talked Anger crucified Hope died Love rose Spirit flamed Word spread God remained.

Blessings

I knelt to pray when day was done
And prayed, "O Lord, bless everyone, 
Lift from each saddened heart the pain
And let the sick be well again." 

And then I woke another day
And carelessly went on my way, 
The whole day long I did not try
To wipe a tear from any eye. 
I did not try to share the load
Of any brother on the road. 

I did not even go to see 
The sick man just next door to me. 
Yet once again when day was done
I prayed, "O Lord, bless everyone." 

But as I prayed, into my ear
There came a voice that whispered clear, 
"Pause now, my son, before you pray. 
Whom have you tried to bless today? 

Gods sweetest blessing always go
By hands that serve him here below." 
And then I hid my face and cried, 
"Forgive me, God, I have not tried, 
But let me live another day
And I will live the way I pray." 

Author Unknown