2016. február 23., kedd

A „teljesség”

A „teljesség”
az Efezusi levélben
„… hogy teljességre jussatok,
az Isten mindent átfogó teljességéig” (Ef 3,19).
Mit jelent az Isten mindent meghaladó teljessége?
A megértéshez
segítségünkre
lehet annak a megfigyelése,
ahogyan
a „teljesség” szót az Efezusi levél használja. Istennek az az
akarata, hogy ne üresen és céltalanul töltsük el az életünket,
hanem teljességben – a Krisztus teljességében!
Az idők teljessége (1,10)
Ez a kifejezés a jövőre vonatkozik, amikor Isten Krisztust mint
Főt helyez mindenek fölé. De Isten működésének a célja már a
jelenben is az, hogy Krisztus legyen egész életünk közép­pontja:
gondolataink,
szavaink, cselekedeteink
és másokhoz fűződő
kapcsolataink
Őt tükrözzék és dicsőítsék.
A Krisztus teljessége (1,23)
Hihetetlen, és mégis igaz: Krisztus az Ő teljességét
bennünk,
az Ő Testében és menyasszonyában találja meg. Ahogyan
Ádám a maga teljességét az asszonyban találta meg, akit
Isten készített neki, így a mi Urunk Jézus sem tekinti magát
teljesnek nélkülünk.
Az Isten teljessége (3,19)
Pál ezen a helyen a szentekért imádkozik, hogy megteljenek
Krisztus szeretetével, mert ez az Isten mindent
átfogó teljességével
való megtöltekezést jelenti.
A mindenség teljessége (4,10)
Miután szeretett Urunk mélyen megalázta magát a Golgotáig,
felment, minden égnél feljebb.
Miért?
Hogy mindent teljessé
tegyen. Amikor
felment,
adományokat adott az Ő Gyülekezetének,
hogy többet ismerjünk meg az Ő teljességéből.
A Krisztus teljessége (4,13)
Ez a vers a keresztyén érettségéről beszél. Isten szándéka,
hogy növekedjünk Krisztus megismerésében,
amíg eljutunk
„a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra”.
A Szent Szellem teljessége (5,18)
A felhívás itt így hangzik: „Teljetek meg Szent Szellemmel!”
Mit jelent ez? Ugyanarról a teljességről
van szó, amellyel az
Efezusi levél más helyein is találkoztunk – a Krisztus teljességéről.
A Szent Szellem semmi mással nem tölt el bennünket,
mint az Úr Jézus Krisztussal.

G. W. S.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése