„egymást
különbnek tartsátok timagatoknál”
AZT MONDJÁK...
Azt mondják, hogy fényt hintek
szerte-szét
- És olyan sötétnek tudom magam. -
Azt mondják, köszöntésem: békesség.
- S be nyugtalan vagyok, be
nyugtalan! -
Azt mondják, dalom ír és enyhülés,
És több, mint szépség: jócselekedet.
De bennem dúl a magamra-ismerés,
S meaculpázva verem mellemet. –
Azt mondja, aki találkozik vélem,
Hogy tőlem ő kapott ajándékot.
- S én tehetetlen, sajgó kínnal
érzem,
Hogy mindenkinek adósa vagyok. –
Ó, Barátaim, ha egy fénysugár
Lelketekig hullt át lelkemen:
Nem enyém a fény, csak bennem jár,
Istennek köszönjétek, - ne nekem!
Reményik Sándor (Isten közelében, 48)
BETŰK
Sokféle betű van - van kisebb és
nagyobb,
Rövidebb és hosszabb; van mely
dísztől ragyog;
Van egész egyszerű, álló, vagy dőlt
alak;
Van aztán olyan is, mely vékony, más
vastag.
Ki-ki maga helyén, a maga sorjába‘
Alkotják e könyvet szép harmóniába.
Hogy elmélkedem e sok betű felett,
Egy példázat jelzi, illeti lelkemet.
Hogy az Isten népe is egy élő
Biblia,
Minden egyes hívő egy-egy betű
abba‘.
Ez eleven könyvnek te is betűje
vagy;
Minőséged szerint lehetsz kicsiny,
vagy nagy.
A jó égi Mester jelölt néked helyet.
Ne tekints más felé, üdvöd csak itt
leled.
Úgy lehet, csak egy kis közönséges
‘i‘ vagy,
Ámde hivatásod igen fontos és nagy,
Ha előtted „h” áll és „v” követ
téged:
‘Hív‘-nek olvastatol, jelentve
hűséget.
Ámde ha kicsúszol társaid köréből,
Szereped kiesik jelentőségéből...
Avagy talán „g” vagy, e szóban, hogy
„igaz”,
De nem tűröd meg a „i”-t, ne előzzön
meg az,
Ellenben, látod, „gaz” szó jön ki
vele...
Ne légy türelmetlen, vesd el
önhittséged;
Ne tartsd magad nagyra, a kis pontot
se nézd le;
Inkább szállj magadba, és helyeddel
érd be.
Mert a kis pont is van ám olyan
fontos,
Mint a felkiáltójel, az
„hárihorgos”!
Ő jelöli azt meg, hol a mondat vége,
Aztán sok betűnek szintén ő az éke.
Azért én azt mondom, legyen köztünk
béke,
Becsüljük meg egymást, éljünk
egyetértve,
Hogy ki minket olvas, újúljon
szívébe‘,
Elhagyva a gonoszt, Jézushoz
megtérjen...
Ez a hivatásunk, ezért adjunk kezet.
Kívánom, hogy az Úr áldjon meg
titeket!
FUNDAMENTUM
Talán jobb volna lenni háztetőnek,
melyre galambok turbékolva jőnek,
tán jobb a sorsa büszke, nagy
falaknak,
amikre cifra képeket aggatnak.
Én mégis, mégis fundamentum lettem,
mert mélyreszállni mindig úgy
szerettem.
Mások terhét hordozni volt a vágyam,
de úgy, hogy soha ne lássák a
vállam.
Itt elrejtőzöm, sorsom szent alázat,
s boldog vagyok, mert tarthatom a
házat.
Varga Gyula
SAKKFIGURA
Egyszerű
sakkfigurád vagyok
én Neked,
Uram,
lovad,
parasztod, futód,
amit akarsz,
ahogy akarod.
Sosem akartam
király lenni,
bástyának se
lennék jó, tudom,
de jó a Te
kezedben lenni,
s odaállni,
ahova akarod,
ahová bölcs
gondolataid
vezényelnek, s
veszteg maradni, míg
kegyelmesen új
jelt nem ád kezed.
Vidd velem
győzelemre gondolataidat!
S ha néha
netalán
ki is ütnek
démoni erők,
végy kegyelmes
kezedbe újra,
rendelkezz
velem!
Egyszerű
sakkfigurád vagyok
én Neked,
Uram!
Füle Lajos
HÉT JÓ
TANÁCS
Hogy megtanítsanak békében élni egy fedél alatt
1. Hidd el, az egész házban nem akad
ügyefogyottabb, alkalmatlanabb,
haszontalanabb nálad.
Ne mondd el senkinek,
de Isten előtt vállald,
s vallja gyermeki módon szíved.
2. Mert így van, - ne feledd egy percre sem–
szolgálj, segíts mindenkit szívesen,
mint mindenek szolgája, sohse tétlen…
Csendesen, mosolyogva, észrevétlen.
3. De te másoktól ugyanezt ne várd!
Ha megvetnek, ha senki meg se lát,
ha mindenünnen kifelejtenek,
természetes! – várhatsz-e egyebet,
ha mélyen hiszed, hogy más nem jár neked?
4. Amilyen vagy, mindennel be kell érned,
hisz ha kevesebb a legkevesebbnél
akkor is több, mint amit érdemelnél.
5. Mindez a te kötelességed. Figyelj!
Hogy mi a többié, s hogy végzi el,
azon soha meg ne botolj, akadj,
hisz a ház vezetője nem te vagy.
6. Mit a többi mond és tesz, legyen bármi
igyekezzél mind jóra magyarázni.
7. S ha úgy találod szeretetlenek
a többiek kurtán bánnak veled,
hidd el, rossz szándék nem vezeti őket,
csak a Sátán ólálkodik körülötted,
hogy tőrbe ejtsen téged
s hogy elfeledtesse szegénységed.
Járj túl az eszén,
s mások mérlegelését abbahagyva,
fordítsd szemed gyorsan szegény magadra!
Szívedbe akkor csend száll és alázat.
Így töltheti be békesség a házat.
Terteegen után -Túrmezei Erzsébet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése