2016. február 20., szombat

Napi áhítat

A hit nem nagyravágyás

Ma Február 20. Szombat, Aladár, Álmos napja van.



Olvasmány: Mt 9,20–22

A valódi hit megtartja természetességét, ezért a formáktól függetlenül is eredményes tud lenni.
„És íme, egy tizenkét éve vérfolyásos asszony hátulról hozzáférkőzve megérintette ruhája szegélyét, 21[mert ezt mondta magában: „Ha csak megérinthetem ruháját, meggyógyulok.”] 22Amikor Jézus megfordult, és meglátta őt, így szólt: „Bízzál, leányom, hited megtartott téged.” És meggyógyult az asszony abban az órában.”

Magyarázat:
Jairus, a zsinagógai elöljáró leánya éppen akkor született, amikor a vérfolyásos asszony betegsége elkezdődött. A tizenkét év alatt egy csecsemőből fiatal hölgy lett, egy egészséges nőből pedig egy összetört és csalódott számkivetett. Meg sem meri szólítani a Mestert. Ruhája szélét is titokban, hátulról érinti meg, hiszen neki ott sem szabadna lennie, kerülnie kellene az egészséges embereket, mert tisztátalan. Mindezek ellenére reménysége odavezeti Jézushoz. „Ha csak megérinthetem ruháját, meggyógyulok.” Rengetegen tolongnak a Megváltó körül. Sokan akarva-akaratlanul hozzáérnek öltözetéhez, de nem a köntös tesz csodát, hanem Isten. Az Úr gyógyító kegyelme előtt most is a hit épített utat. Kiderült, hogy miközben az asszony megérintette Jézust, ezzel párhuzamosan Jézus is megérintette a beteg nő lelkét.
Egy áhítat is lehet egy ilyen hitbeli érintés, amikor nemcsak hallom az igét, hanem feltölt, erőt ad, és amennyiben szükséges, meg is gyógyít. Üdvözítőnk biztatása most nekem is szól: „Bízzál!” Ameddig benne reménykedem, amíg ő az én megoldásom, addig minden helyzetben számíthatok rá. Azért jött közel hozzám, hogy soha többé ne engedjem el a szívemből!

(Paróczi Zsolt)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése