A GYÜLEKEZET
ÉNEKEL
Kihallatszik az ablakon át:
buzgón kéri Izráel Pásztorát.
Halkan szűrődik, szinte angyali.
El nem mondhatom, mily jó hallani!
Oly szép az ének - orgona zene,
könnyes lesz sok járókelő szeme.
Örül a szívem és örül az ég,
hogy zeng boldogan három nemzedék.
Mert itt a templom nem üres soha,
lehet az élet zord és mostoha.
Bizony van kín, gond, bánat, rák, halál,
de a szív nyugtot itt mindig talál.
Szárnyára vesz az ének, száll velem,
kitárul előttem a Végtelen.
Zeng a sok boldog ifjú, vén torok
megirigyelhetik az angyalok.
Irigylem én is, hogy szívük lobog
s közös örömben együtt boldogok.
S hogy az örömöm még nagyobb legyen,
bemegyek hát - s érzem, hogy idebenn
köztünk az élő Isten van jelen
s szívemet én is Hozzá emelem.
Bódás János
A LEGNAGYOBB CSALÁD
Ismertem egy kínzott embert.
Árva volt szegény.
Evezőjét vesztett bárka
a lét tengerén.
Édesanya nem ölelte,
Nem féltette őt.
Apai szív nem sugárzott
Szívébe erőt.
Űzött vadként kóborolt, mint
Egy halálra szánt,
Míg egy csöndes estelen egy
Ház előtt megállt.
Apró otthon ablakából
Ének hangja szólt,
Megragadta ott az úton
Búsan baktatót.
Majd behívta és bevonta.
Félve engedett.
Ige mellett volt együtt egy
Kis gyülekezet.
Fájó szívét megragadta
Isten szent szava.
Üdvösségben részesült ott
Akkor éjszaka.
És ki addig hontalan volt,
Otthonra talált.
Anyja helyett anyát kapott,
Testvért és apát.
Mert család az Úrnak népe,
Szent és drága nép:
Földre szállott szép mennyország,
Üdvös menedék!
Gerzsenyi Sándor
SZERETNÉK
ÉNEKELNI NÉKED
Szeretnék énekelni Néked,
Uram, nyisd meg ajkamat,
hogy szent legyen mindig az
ének,
amely szívemből felfakad.
Hadd zengjem, el, hogy százszor áldott
keresztednél ki megpihen,
hadd zengjem el, hogy megtalált ott
s békére lelt az én szívem.
Szeretném énekelni másnak
hogy Néked énekelni jó,
hogy életünk bús lázadás csak,
míg el nem ér az égi Szó.
Azt zengeni, a Szót a Szódat,
mely életet adott nekem!
Szeretnék énekelni Rólad
halálig engedelmesen.
Szeretnék énekelni Néked
folyton, ameddig itt leszek,
szeretnék hangot adni, szépet,
mikor lelkemhez ér Kezed.
Füle Lajos
JÉZUS KRISZTUS
KÖZELSÉGE
Boldog remény,
visszatérsz majd,
nem hagysz árván idelent,
hamarosan új éneket
zeng majd ajkunk odafent.
Szívünk tiszta kívánsága
lesz életünk boldogsága!
Ott már nem lesz nyomorúság,
nem lesz sírás, fájdalom.
Krisztus áldott közelsége
a legdrágább nyugalom!
A szívekben boldogság:
az Örökkévalóság!
Imádattal énekel majd
Isten minden gyermeke:
Krisztus vérén megváltott nép:
hívők boldog serege.
Ennél nagyobb öröm nincs:
amit Ő ad, drága kincs!
franciából
„Ó
NE MENJ ELŐLEM, JÉZUS’’
Melodráma Fanny Crosby vak énekköltő emlékére
Akit a bűnei üldöznek,
fáradt, csalódott, én
vagyok;
agyonhajszoltan,
meggyötörten
a bűneim elől futok.
A pihenőhely mindig
messzebb,
és szűkül a látóhatár,
saját erőmből el nem
érem,
barátaimat bármint
kérem,
kiáltozásom,
könyörgésem
pusztába hulló szó
csupán...
Nincs is segítség,
nincs talán...
De eljöttem az Ige
mellé,
egy Moody-utód
prédikál,
s e meghitt, szép
gyülekezetben
egy ének úgy szívem
talál.
„Jézus, Jézus, kiáltok
hozzád,
nekem is add
kegyelmedet!”
Imádságom lett ez az
ének,
a terem is beleremeg.
Kisgyermek, ifjú,
feleség, férj
együttes imádsága ez;
nemcsak másnak, nekem
is, Jézus,
nekem is add
kegyelmedet!
A megváltott nép közös
kincse,
ajándéka lett
mindenütt
ez az ének, -
Grönlandon zendül,
s a Tűzföldre is jön
velünk.
Nincs korlát, szárnyal
szabad hangon,
minden nyelv vallja:
Jézusunk
Úr, az Atya akaratára,
Ki által hozzá
eljutunk...
Crosby Fanny
legnépszerűbb és
legszebb éneke ez
marad,
add tovább, testvér,
te is, buzgón,
az Úr neked kegyelmet
ad.
Kárász
Izabella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése