Fényed
Mit árt
ember nekem,
Hisz Te
vagy Istenem
Miért
rettegnék,
Hisz a
Nap és Hold Tiéd
Miért
csüggedjek,
Hisz
nagyságod ismerem
Miért
adnám fel,
Hisz
csak jókat tervezel
E világon sok baj vár ránk
De mindezt legyőzted Te már
Fényed,
Minden
csillgot túlragyog
Szíved,
Tisztább,
mint a fehér hó
Fényed,
Lelkem
betölti erővel,
Hogy Veled járjak.
Futunk S Nem
Lankadunk
Futunk s nem lankadunk,
Járunk és nem fáradunk el,
Mert az Úr jár előttünk,
Az Ő kegyelme nem fogy el!
Magas hegyekre szárnyalunk fel,
Mint a sas az ég felé,
S amikor jelenlétébe lépünk,
Várjuk eljövetelét.
Benned bízunk, ó Urunk
A Te sátradban van otthonunk,
És megújul erőnk,
Mert velünk van, Istenünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése