2016. május 26., csütörtök

Református énekek

30. Dicsérlek, Uram, tégedet

Hálaének a haláltól való szabadulásért
Bourgeois L., Genf, 1551

1. Dicsérlek, Uram, tégedet, Mert te megtartál engemet, És kegyesen felemelél, Ellenségimtől megmentél, És meg nem engedéd azoknak, Hogy nyavalyámon vigadjanak.
2. Hogy felkiálték tehozzád, Nyavalyámat meggyógyítád, És hogy én csaknem a sírba, Esném a halál torkába: Ismét feltámasztál engemet, Pokoltól megmentéd lelkemet.
3. Istenes hívek és szentek, Az Úrnak énekeljetek, Áldjátok őtet mindvégig, Mert nem haragszik sokáig, Az ember alig gondolhatja, Mily hamar elmúlik haragja.
4. De az ő kegyelmessége Rajtunk megmarad örökre. Néha oly dolgom érkezik, Min este szívem bánkódik, De reggel, mihelyen felkelek, Azonnal víg örömet lelek.
Béza T., 1519–1605

31. Uram, én csak tebenned bíztam

Bizodalmas könyörgés nagy nyomorúságban
Bourgeois L., Genf, 1551

1. Uram, én csak tebenned bíztam, Őrizz meg kegyesen, Ne essem szégyenben! Te igazságod fordítsd hozzám, És tarts meg jóvoltodból, Ments ki nagy nyavalyámból!
2. Hajtsd énhozzám, Uram, füledet, Ó, én idvességem! Siess, tarts meg engem! Mutasd meg nagy erősségedet, Légy én erős kőváram, Melyben bátran lakhassam!
3. Te vagy kősziklám, erősségem: Szent nevedért kérlek, Vezérelj, hogy éljek! Szabadíts ki a tőrből engem, Melyet énnékem vetnek, Mert megtartómnak hiszlek!
4. Lelkemet kezedbe ajánlom, Mert nagy ínségemben Megtartál, Úr Isten. Szívemet azoktól megvonszom, Akik élnek hívságban; És csak bízom Uramban.
5. Örvendezek nagy vigasságban, Vigadok szívembe’, Irgalmadra nézve. Ha megtekintesz nyavalyámban, Szívemet megismered, Sérelmit megtekinted.
6. Dicsőség adassék az Úrnak, Ki tart oltalmában, Mint egy szép városban, Melynek erős bástyái vannak, Hogy aki abban lakik, Senkitől nem bántatik.
7. Félelmes futásomban mondék: Tőled elvetettél, Rám nem nézsz szemeddel; De tenálad kegyelmet lelék, Meghallád könyörgésem, Megadád, amit kértem.
8. Az Urat szeressétek, szentek, Ki megtart híveket, Büntet kevélyeket! Ő legyen néktek reménységtek! Higgyétek szívetekben: Megvigasztal az Isten.
Béza T., 1519–1605

32. Ó, mely boldog az oly ember éltébe'

A bűnbocsánat útja (Második bűnbánati zsoltár)
Bourgeois L., Lyon, 1547

1. Ó, mely boldog az oly ember éltébe', Akit az Isten bevett kegyelmébe, És megbocsátá az ő vétkeit, És befedezte minden bűneit. Boldog, akinek ő nagy hamissága Istentől néki nincs tulajdonítva, És csalárdság nincsen ő szivében, Tettetés nélkül jár életében.
2. Hogy bűnömet el akarám hallgatni, És neked meg nem akarám vallani, Csontjaim ottan elszáradának Soksága miatt én siralmimnak, Mert éjjel-nappal kezed nehéz volta Nagy bűneimért rajtam fekszik vala, Elfogya bennem minden erősség, Mint nyári hévségben a nedvesség.
3. De hogy bűnömet előtted megvallám, Nagy vétkeimet el nem hallgathatám, De híven előbeszélém neked: Ott bocsánatot nyerék tetőled. Azért az Úr Istennek minden hívek Könyörögjenek, míg vagyon idejek, Mert ha nagy árvizek jönnének is, De nem árthatna ezeknek mégis!
4. Te vagy oltalmam, őrizz meg engemet, Minden gonosz ellen tartsd meg lelkemet, Vigasztalj meg, hogy örvendezhessek, És vígan néked énekelhessek! Tanítlak téged, úgy mond az Úr Isten, És vezérellek az igaz ösvényen, Szememmel mindig reád vigyázok, És igazgatlak, rád gondot tartok.
Marot K., 1496–1544

33. Nosza, istenfélő szent hívek

Isten a teremtő és gondviselő
Bourgeois L., Strasbourg, 1545

1. Nosza, istenfélő szent hívek, Örvendezzetek az Úrnak, Mert illik, hogy őtet dicsérjék, Kik örülnek igazságnak! Áldjátok azértan Hangos citerákban! Az Úr áldassék! Lantban, hegedűben, Cimbalmi zengésben Magasztaltassék.
2. Énekeljetek néki vígan Gyönyörű szép új éneket! :/: Szép hangicsáló szerszámokban Mondjatok ékes verseket! Igaz ő mondása, :/: Állhatatos dolga: Amit az Úr szól, Megáll igazságban, Minden dolgaiban Cselekeszik jól.
3. Ő szereti az igazságot, Az ítélet nála kedves, :/: Dolgában tart irgalmasságot, Mellyel mind e világ teljes. Az Úrnak Igéje :/: Egeket teremte, Melyeket ott fenn Szájának lelkével Nagy szép seregekkel Szerze ékesen.
4. Mert mihelyt ő csak egy igét szól, Azonnal megleszen minden, :/: És valamit ő megparancsol, Nagy hamarsággal meglészen. Pogányok tanácsát :/: És minden szándékát Az Úr megtöri, Magukban a népek Amit elvégeznek, Semmivé tészi.
5. De az Úr Istennek tanácsa Megmaradánd mindörökké, :/: És megáll minden gondolatja, Kiterjed minden időkre. Boldog az a nemzet, :/: Ki ily Urat szeret, Mint ő Istenét; Boldog a nemzetség, Kit kedvel e Felség Mint örökségét.
6. Gondot tart rájuk s a haláltól Megtartja őket éltükben, :/: Szükségtől és éhenhalástól Őrzi a drága időben. Lelkünk azért várja, :/: Szüntelen óhajtja Az Úr oltalmát, Ki paizsul végre Eljő segítségre, Ád diadalmat.
7. Őbenne azért a mi szívünk Igen örvendez szüntelen, :/: Mert ő minékünk reménységünk, És bízunk ő szent nevében. Nagy kegyelmességed :/: Mirajtunk bővítsed, Légy mi gyámolunk! Ne hagyj szükségünkben, Segíts meg éltünkben, Mert téged várunk!
Marot K., 1496–1544

34. Mindenkoron áldom Az Urat, míg engem éltet,

Isten megvédi az övéit
Bourgeois L., Genf, 1551

1. Mindenkoron áldom Az Urat, míg engem éltet, És az ő szent dicséretét Szájamban hordozom. Dicsekedvén áldja Lelkem jó voltát az Úrnak, Mit a szegények hallanak, És örülnek rajta.
2. Magasztaljuk vígan Az Úrnak áldott szent nevét, És véghetetlen kegyelmét Dicsérjük mindnyájan! Mert midőn keresém És kérém az én Uramat, Meghallgatá nagy felszómat, És megtarta engem.
3. Az Úrra kik néznek, Tőle megvigasztaltatnak, Soha orcáik azoknak Meg nem szégyenülnek. A szegény kiálta, És meghallgatá az Isten, El nem hagyá ínségében, De megszabadítá.
4. Az Isten angyali Hívek körül tábort járnak, Istenfélőket megtartnak Mint Isten követi. Jó voltát az Úrnak Kóstoljátok és lássátok, Mert bizony azok boldogok, Őbenne kik bíznak.
5. Az Isten szemei Látják a gonosztévőket, És ő emlékezetöket A földről eltörli. A jókat nem hagyja; Kik hozzá tiszta szívükből Kiáltnak nagy ínségükből: Mind megszabadítja.
6. Közel az Úr Isten A töredelmes szívekhez, És a sérelmes lelkekhez Lészen segítséggel. Az igaznak itten Ő nyavalyája sokasul, De nyomorúságaibul Kimenti az Isten.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése