|
Az ő életét élők Pártfogója
Olvasmány: 1Jn 2,1–6
Nem mentességünk van, ha bűnt követünk el, hanem pártfogónk.
„[Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus,] 2mert ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért is. 3És abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait. 4Aki azt mondja: ismerem őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság, 5aki pedig megtartja az ő igéjét, abban igazán teljessé lett az Isten szeretete. Ebből tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk. 6Aki azt mondja, hogy őbenne van, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ő élt.”
Magyarázat:
A „tudok róla” és az „ismerem” közt óriási a különbség. Bibliai értelemben hatványozottan. Lehetek nagy tudású anélkül, hogy az ismeretem bővülne. Olvashatom a Bibliát, olvashatok keresztény irodalmat, szakkönyveket, tarthatok bibliaórát, hirdethetek igét, írhatok könyveket Istenről anélkül, hogy ismerném. Mindezzel az embereket vezethetem félre, egy részüket, mert akik ismerik Istent, azok elől nem tudom elrejteni kontárságom jeleit. Istent megismerni csak úgy lehet, ha ő mutatja be magát. Tehát az ismeretség személyes, mert ő élő személy. Még emberekre se mondjuk, hogy ismerjük őket, ha nem találkoztunk soha. Bibliai értelemben pedig még többet jelent ismerni Istent: befogadni nemcsak a tanításait, elveit, hanem őt magát a szívünkbe, és engedni, hogy átalakítson bennünket egyre inkább hozzá hasonlóvá. Sosem válunk Krisztussá, de krisztusivá igen. Ennek egyik jele, ha a bűnök lecsökkennek az életünkben. Bárcsak azt írhatnám: eltűnnek teljesen, ahogyan ő bűn nélküli volt. Ez a cél. Ám ha mégis vétkeznénk, van egy ismerősünk a Bíró közvetlen közelében, egy barát, egy pártunkat fogó... Töredelmesen járuljunk elé, csak ő segíthet.
(Szommer Hajnalka)
Olvasmány: 1Jn 2,1–6
Nem mentességünk van, ha bűnt követünk el, hanem pártfogónk.
„[Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus,] 2mert ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért is. 3És abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait. 4Aki azt mondja: ismerem őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság, 5aki pedig megtartja az ő igéjét, abban igazán teljessé lett az Isten szeretete. Ebből tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk. 6Aki azt mondja, hogy őbenne van, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ő élt.”
Magyarázat:
A „tudok róla” és az „ismerem” közt óriási a különbség. Bibliai értelemben hatványozottan. Lehetek nagy tudású anélkül, hogy az ismeretem bővülne. Olvashatom a Bibliát, olvashatok keresztény irodalmat, szakkönyveket, tarthatok bibliaórát, hirdethetek igét, írhatok könyveket Istenről anélkül, hogy ismerném. Mindezzel az embereket vezethetem félre, egy részüket, mert akik ismerik Istent, azok elől nem tudom elrejteni kontárságom jeleit. Istent megismerni csak úgy lehet, ha ő mutatja be magát. Tehát az ismeretség személyes, mert ő élő személy. Még emberekre se mondjuk, hogy ismerjük őket, ha nem találkoztunk soha. Bibliai értelemben pedig még többet jelent ismerni Istent: befogadni nemcsak a tanításait, elveit, hanem őt magát a szívünkbe, és engedni, hogy átalakítson bennünket egyre inkább hozzá hasonlóvá. Sosem válunk Krisztussá, de krisztusivá igen. Ennek egyik jele, ha a bűnök lecsökkennek az életünkben. Bárcsak azt írhatnám: eltűnnek teljesen, ahogyan ő bűn nélküli volt. Ez a cél. Ám ha mégis vétkeznénk, van egy ismerősünk a Bíró közvetlen közelében, egy barát, egy pártunkat fogó... Töredelmesen járuljunk elé, csak ő segíthet.
(Szommer Hajnalka)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése