Ma
Május 31. Kedd, Angéla, Petronella napja van.
Atyának szólíthatta
Olvasmány: Zsolt 89,20–38
Isten hűséges szeretete nemcsak Dávidot illette, de minden mai gyermekét is.
„Egykor látomásban így szóltál híveidhez: Segítséget nyújtottam egy hősnek, kiemeltem a nép közül egy kiválasztottat.
21Megtaláltam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem őt.
22Kezem állandóan vele lesz, karom erőssé teszi őt.
23Nem csalja tőrbe ellenség, nem nyomja el álnok ember.
24Kiirtom előle ellenségeit, és leverem gyűlölőit.
25Hűségem és szeretetem vele lesz, és nevem által emelkedik hatalma.
26Ráteszem kezét a tengerre, jobbját a folyókra.
27[Így nevez majd engem: Atyám vagy, én Istenem, szabadító kősziklám!]
28Én pedig elsőszülöttséggel ajándékozom meg, felséges lesz a földi királyok között.
29Örökké megtartom szeretetemet iránta, és szövetségem állandó lesz vele.
30Mindenkor gondoskodom utódairól és trónjáról, míg csak meglesz az ég.
31Ha fiai elhagyják tanításomat, és nem élnek törvényeim szerint,
32ha megszegik rendelkezéseimet, és nem tartják meg parancsolataimat,
33akkor bottal büntetem meg őket vétkükért, és csapásokkal bűnükért.
34De szeretetemet nem vonom meg tőle, és nem csalom meg, mert hűséges vagyok.
35Nem szegem meg szövetségemet, nem másítom meg, ami a számon kijött.
36Megesküdtem egykor szentségemre, és nem fogok hazudni Dávidnak:
37Örökké lesz neki utódja, trónja előttem lesz, mint a nap,
38megmarad örökre, mint a hold, a fellegek közt lakó igaz tanú. (Szela.)”
Magyarázat:
Dávid megtanulta azt a tényt, amit egyszer valaki így fogalmazott meg: Isten nem a felkészülteket hívja el, hanem felkészíti azokat, akiket elhív. Isten elhívta Dávidot. Miért őt? Nem tudjuk. Talán mert ő volt a legkisebb és legesélytelenebb a testvérei közül.
A kiválasztottság elkísérte egész életében. Dávidra is igaz, hogy amikor fenn volt, akkor nagyon fenn, amikor lenn volt, akkor pedig nagyon lenn. Voltak sikerei, voltak kudarcai. Nagyon jól vezette hadseregét és népét, de családját kritikán alul. Bátran kiállt Góliát elé, amikor mindenki más lapított, és kitartóan nézett a szemébe, de ugyanúgy kitartóan bámulta Betsabét is, felebarátja feleségét. Amikor Istenre nézett, dőltek a „Góliátok” az életében, amikor magára, akkor pedig ő csúszott el – írja Max Lucado.
Mégsem olvasunk arról, hogy Isten szeretete is ilyen hullámzó lett volna Dávid felé. („Örökké megtartom szeretetemet iránta.”) Szerette, és ebbe a szeretetbe a fegyelmezés is belefért. Sőt, mivel szerette, leállította pusztító ámokfutásaiban.
Keze valóban vele volt, és erőssé tette őt (22. v.). Ezt mi is átélhetjük, akik sok mindenben hasonlítunk Dávidhoz, de olyan jó lenne, ha nemcsak a gyenge Dáviddal tudnánk azonosulni, hanem igaz lenne ránk is, hogy Isten szíve szerint való férfiak/nők vagyunk.
(Floch Gábor Barnabás)
Olvasmány: Zsolt 89,20–38
Isten hűséges szeretete nemcsak Dávidot illette, de minden mai gyermekét is.
„Egykor látomásban így szóltál híveidhez: Segítséget nyújtottam egy hősnek, kiemeltem a nép közül egy kiválasztottat.
21Megtaláltam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem őt.
22Kezem állandóan vele lesz, karom erőssé teszi őt.
23Nem csalja tőrbe ellenség, nem nyomja el álnok ember.
24Kiirtom előle ellenségeit, és leverem gyűlölőit.
25Hűségem és szeretetem vele lesz, és nevem által emelkedik hatalma.
26Ráteszem kezét a tengerre, jobbját a folyókra.
27[Így nevez majd engem: Atyám vagy, én Istenem, szabadító kősziklám!]
28Én pedig elsőszülöttséggel ajándékozom meg, felséges lesz a földi királyok között.
29Örökké megtartom szeretetemet iránta, és szövetségem állandó lesz vele.
30Mindenkor gondoskodom utódairól és trónjáról, míg csak meglesz az ég.
31Ha fiai elhagyják tanításomat, és nem élnek törvényeim szerint,
32ha megszegik rendelkezéseimet, és nem tartják meg parancsolataimat,
33akkor bottal büntetem meg őket vétkükért, és csapásokkal bűnükért.
34De szeretetemet nem vonom meg tőle, és nem csalom meg, mert hűséges vagyok.
35Nem szegem meg szövetségemet, nem másítom meg, ami a számon kijött.
36Megesküdtem egykor szentségemre, és nem fogok hazudni Dávidnak:
37Örökké lesz neki utódja, trónja előttem lesz, mint a nap,
38megmarad örökre, mint a hold, a fellegek közt lakó igaz tanú. (Szela.)”
Magyarázat:
Dávid megtanulta azt a tényt, amit egyszer valaki így fogalmazott meg: Isten nem a felkészülteket hívja el, hanem felkészíti azokat, akiket elhív. Isten elhívta Dávidot. Miért őt? Nem tudjuk. Talán mert ő volt a legkisebb és legesélytelenebb a testvérei közül.
A kiválasztottság elkísérte egész életében. Dávidra is igaz, hogy amikor fenn volt, akkor nagyon fenn, amikor lenn volt, akkor pedig nagyon lenn. Voltak sikerei, voltak kudarcai. Nagyon jól vezette hadseregét és népét, de családját kritikán alul. Bátran kiállt Góliát elé, amikor mindenki más lapított, és kitartóan nézett a szemébe, de ugyanúgy kitartóan bámulta Betsabét is, felebarátja feleségét. Amikor Istenre nézett, dőltek a „Góliátok” az életében, amikor magára, akkor pedig ő csúszott el – írja Max Lucado.
Mégsem olvasunk arról, hogy Isten szeretete is ilyen hullámzó lett volna Dávid felé. („Örökké megtartom szeretetemet iránta.”) Szerette, és ebbe a szeretetbe a fegyelmezés is belefért. Sőt, mivel szerette, leállította pusztító ámokfutásaiban.
Keze valóban vele volt, és erőssé tette őt (22. v.). Ezt mi is átélhetjük, akik sok mindenben hasonlítunk Dávidhoz, de olyan jó lenne, ha nemcsak a gyenge Dáviddal tudnánk azonosulni, hanem igaz lenne ránk is, hogy Isten szíve szerint való férfiak/nők vagyunk.
(Floch Gábor Barnabás)
Forrás: napiahitat@baptist.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése