Keresztény énekek

HIT HANGJAI

530*

Míg Jézus él bennem, Míg erejét érzem,

Fut tőlem gond és félelem, És örvend a lelkem.

2. Szelíd, jó Pásztor Ő, Juhát hűn őriző;

Legeltet gazdag pázsiton, Itat életfolyón.

3. Mikor leszáll a nap, S üvölt felém a vad,

Sötét éjfélkor is tudom: Oltalmam Jézusom!

4. Ha lábam gyenge lesz, Ha e világ sebez:

Megyek jó Pásztoromhoz én, S nyugtot lelek szívén.

5. Csak Jézust nézem hát, Ki nékem üdvöt ád,

Ő bizton vezet utamon, Mert őrző Pásztorom. (*BGyÉ. 294.)

566*

Oltalom, páncél, pajzs az Úr, Ki őriz, féltve véd.

Csak Benne higgy, csak Benne bízz, Ő biztos menedék!

2. A Sátán folyton lesben áll, De megtart Istenünk.

Csak Benne higgy, csak benne bízz, Ő harcol érettünk!

3. Félelem támad, nő a vész, Ha zúg az óceán.

Csak Benne higgy, csak Benne bízz, Mind nappal s éjszakán!

4. Kiálts az Úrhoz! Hallja Ő, Eljut Hozzá imád.

Csak Benne higgy, csak Benne bízz, Mert gondja van reád!

5. Atyádként karján hord az Úr, Mint gyermekét szeret.

Csak Benne higgy, csak Benne bízz, S az üdvre elvezet! (*BGyÉ. 302.)

Az önmegismerés útján

A tény előttem, hogy lettem s vagyok:

a legragyogóbb csodaként ragyog.

De nekem csupán a puszta levés

igazi létnek – koldusan kevés.

Én, a parányi élő okozat,

mind egyre jobban értem célomat,

amely nem más: az önmegismerés

útján, az igaz emberré levés.

Szent elhatározással akarom,

hogy érték legyek s élettartalom;

hogy egykor – habár a munka kemény, -

súllyal bírhassak Isten mérlegén.

Azt akarom, hogy túl-túl magamon

fogyjon el minden önzés-aranyom,

mely magán hordva Sátán bélyegét

Isten szemében csak kár és szemét...

Azt akarom, hogy csöppnyi látköröm,

ne legyen sötét, nyirkos börtönöm,

amelyben szegény rabként szertelen

bűneim rozsdás láncát csörgetem...

Legyen az békét, üdvöt lehelő,

dallaltelt, szabad, virágos mező,

melyről kilátást tündöklőn a hit

fenséges égi távlatokba nyit...

Ó, tudom én, hogy így majd az úton,

hogyha pályámat hűen megfutom:

a célnál Ő, az élet Ura vár.

És üdvözülten kebelére zár...

  Vitovszki István

 (Hozsannázó napok, II. 534. old)

(A Hit Hangjai, 318. ének)

Isten szava, terjedj szét, Áraszd el a föld színét,

Hogy mindenütt minden nép Ismerjen meg mielébb!

Atyánk teremtő szavát Minden ember hallja hát!

Bűnből adjon gyógyulást, Küzdőknek támogatást!

Hirdesd Jézus kegyelmét, Ki a világ bűnterhét

Golgotára fölvitte, Hogy a lelkünk megmentse!

A Szentlélek erejét Sugározzad szerteszét!

Ő gyengéden gyámolít, Jó szándékban bátorít.

Életige, fény, erő, Minden nép közt törj elő!

Ragyogtasd az üdv jelét, Döntsd meg a bűn éjjelét!

Aratásra érett már A fehérlő láthatár.

Isten szava, terjedj szét, Nyerd meg minden nép szívét! 

(A Hit Hangjai, 318. ének)