2016. április 17., vasárnap

Napi áhítat







Ma Április 17. Vasárnap, Rudolf napja van.




A csodák célja: Isten dicsőítése


Olvasmány: Mt 15,29–39

A csodák ráébreszthetnek, hogy az egész élet egy titok. És mögötte áll valaki.
„Jézus azután eltávozott onnan, elment a Galileai-tenger mellé, felment a hegyre, és ott leült. 30Nagy sokaság ment hozzá, és bénákat, nyomorékokat, vakokat, némákat és sok más beteget vittek magukkal. Ezeket Jézus lába elé tették, és ő meggyógyította őket. 31[A sokaság pedig csodálkozott, amikor látta, hogy a némák beszélnek, a nyomorékok épek lesznek, a bénák járnak, a vakok pedig látnak, és dicsőítette Izráel Istenét.] 32Jézus ekkor odahívta tanítványait, és így szólt: „Szánakozom a sokaságon, mert már három napja velem vannak, és nincs mit enniük; éhesen pedig nem akarom őket elbocsátani, nehogy kidőljenek az úton.” 33Tanítványai így válaszoltak: „Honnan volna itt a pusztában annyi kenyerünk, hogy jóllakassunk ekkora sokaságot?” 34Jézus megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők így feleltek: „Hét, és egy kevés halunk.” 35Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre, 36azután vette a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a sokaságnak. 37Mindnyájan ettek, és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét tele kosárral. 38Négyezer férfi volt, aki evett, az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva. 39Ezek után elbocsátotta a sokaságot, beszállt a hajóba, és lement Magadán vidékére.”
Valljuk meg, hogy olykor nem becsüljük meg
a lelki közösséget!
 (Zsid 10,24–25)

Magyarázat:
Jézus galileai szolgálata során sok embert vonzott magához. Egy fejezettel ezelőtt olvashattunk az ötezer ember megvendégeléséről, ahol sokkal nagyobb tömegről volt szó, hiszen ez a szám nem tartalmazta a nőket és a gyermekeket. Most újabb négyezer férfi és sok nő és gyermek megy Jézushoz. Jézus látja az embe­rek szükségeit, látja betegségeiket, és éhségükre is gondja van. Ebben a szakaszban azt üzeni számunkra a Biblia, hogy Istennek gondja van az ő népére, hogy gondoskodni akar rólunk. Jézus természetfeletti eszközöket felhasználva bizonyítja be, hogy számára semmi sem lehetetlen. A csodáknak azon túl, hogy betöltötték a rászoruló emberek szükségleteit az is célja volt, hogy általuk felismerjék, kicsoda Jézus, és megismerjék általa Isten szeretetét. Csodálaton túl eljutott tehát ez a tömeg Isten dicséretéig.
Számtalan csoda kíséri személyes életünket is: gyakran tapasztaltuk már Isten gondviselését, gyógyítását, imameghallgatását, áldását. Dicsőítjük-e őt mi is szavainkkal, tetteinkkel, imáinkkal? Szándékosan nem írja le a Szentírás a dicsőítés formáját, mivel nem ez a legfontosabb, hanem a motiváció. Boruljunk le Isten előtt, és ismerjük el az ő hatalmát, nagyságát, jóságát!

(Merényi Zoltán)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése