2016. április 27., szerda

Napi áhitat







Ma Április 27. Szerda, Zita napja van.


A legszorosabb emberi szövetség


Hét témája: Máté evangéliuma


Olvasmány: Mt 19,1–15
A házasság olyan egység, melynek meglétét hinni kell előbb ahhoz, hogy megtapasztalják mindketten.
„Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, elhagyta Galileát, és elment Júdeának a Jordánon túli vidékére. Nagy sokaság követte, és ott meggyógyította őket. Ekkor farizeusok mentek oda hozzá, hogy kísértsék, és megkérdezték tőle: „Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét?” Ő így válaszolt: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket?” Majd így folytatta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.”Erre azt mondták neki: „Akkor miért rendelte el Mózes, hogy aki elbocsátja a feleségét, adjon válólevelet neki?” Jézus így válaszolt nekik: „Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt.Mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az házasságtörő.” Erre így szóltak hozzá tanítványai: „Ha ilyen a férfi helyzete az asszonnyal, akkor nem jó megházasodni.” Ő azonban így válaszolt: „Nem mindenki képes elfogadni ezt a beszédet, csak az, akinek megadatott. Mert vannak nemzésre alkalmatlanok, akik így születtek, és vannak nemzésre alkalmatlanok, akiket az emberek tettek ilyenekké, és vannak olyanok, akik önmagukat tették nemzésre alkalmatlanná, a mennyek országáért. Aki el tudja fogadni, fogadja el!” Akkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék értük. A tanítványok azonban rájuk szóltak. De Jézus ezt mondta: „Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.” Azután rájuk tette a kezét, és eltávozott onnan.”

Magyarázat

Amióta van házasság a földön, azóta keresi valamelyik házasfél a kijáratot ebből az Isten által alapított „intézményből”.
Alaptételek: Férfi és nő! Egy férfi és egy nő! – Lesznek ketten egy testté. (Furcsa matematika: egy meg egy, az egy!) – A házastársakat Isten kötötte egybe. – A házassággal kapcsolatos alkotói parancs, hogy amit ő egybekötött, azt az ember el ne válassza!
Aki a Teremtő parancsa ellen vét, számolhat a büntetéssel (lásd: 1Móz 2,16–17). „A jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod!” – És mi lesz a házasokkal, ha mégis elválnak? – Lelki-szellemi síkon biztos, hogy a „halállal” kell számolni. Az elvált személyekben vagy (ha már vannak) az utódaikban „valami” halálos sebet kap, a sérülés bizonyos félelmek melegágya lesz.
Emberi magyarázkodással lehet próbálkozni. A szokásjogból példákat lehet előrángatni. A polgári jogrendszer is pártfogolhatja egymás elhagyását. Isten azonban nem változtatta meg a házasságról szóló törvényét. A pápa feloldhat, de a mennyei Atya nem pártolhatja sem a válást, sem a házasságtörést.
Nem véletlen, hogy ez az igeszakasz a kisgyermekek „megáldásával”, illetve példaértékűvé emelésével zárul.

(Gerzsenyi Sándor)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése