A LEGNAGYOBB CSALÁD
Ismertem egy
kínzott embert.
Árva volt
szegény.
Evezőjét
vesztett bárka
a lét tengerén.
Édesanya nem
ölelte,
Nem féltette
őt.
Apai szív nem
sugárzott
Szívébe erőt.
Űzött vadként
kóborolt, mint
Egy halálra
szánt,
Míg egy csöndes
estelen egy
Ház előtt
megállt.
Apró otthon
ablakából
Ének hangja
szólt,
Megragadta ott
az úton
Búsan baktatót.
Majd behívta és
bevonta.
Félve engedett.
Ige mellett
volt együtt egy
Kis gyülekezet.
Fájó szívét
megragadta
Isten szent
szava.
Üdvösségben
részesült ott
Akkor éjszaka.
És ki addig
hontalan volt,
Otthonra
talált.
Anyja helyett
anyát kapott,
Testvért és
apát.
Mert család az
Úrnak népe,
Szent és drága
nép:
Földre szállott
szép mennyország,
Üdvös menedék!
Gyerzsenyi
Sándor
KÖSZÖNÖM
Harangszó hív zengőn és melegen.
Benne a Te hívásod hallgatom,
s oltáraidnál megtalálhatom
fészkem, fáradt madárként, Istenem.
Testvérek énekével száll feléd,
milliók énekével énekem.
Irgalmadat velük dicsérhetem.
milliókkal borulhatok eléd.
Szegényen, koldusmódra érkezem.
Feléd nyújtom kérő, üres kezem.
Tied a gazdag ajándéközön.
Gazdagokat elküldesz üresen,
de éhezőt-szomjazót sohasem.
Terített asztallal vársz! Köszönöm!
Túrmezei Erzsébet „Emberré
lettél...”
FÁRADT VÁNDOR ÓHAJA
Valaki kellene zúgja, mondja:
Ne add a harcot, most se fel,
Valaki kellene a kezem fogja:
Egy samarítánus, ki felemel.
Kellene kettő, két fülem felől
Kik Jézus szavával bátorítanának.
Két jótestvér a két kezem felől,
Kiken át szent égi erő árad.
Kellene pár ember, ki érezzék,
Náluk nélkül csak gyenge egy vagyok.
Kiktől nem választ el soha semmi,
Kikkel mindenben eggyé válhatok.
Kellene, hogy a nagy Gyülekezet,
Amely Krisztus testének hívatok
Úgy tartson számon, úgy tudjon
rólam,
Mint ki velük együtt dolgozik.
Kellene egy, kettő, minden
A másikról tudjon, észrevegye
Együtt küszködjön a legkisebbek és,
Mint akiket Krisztus köt össze.
EGYÜTT
Nem voltam ott. Nem hallottam soha,
hogyan zeng ezrek ajkán ez az ének,
hogyan éneklik színesek, fehérek:
„Krisztusban nincs Kelet, Nyugat…”
És mégis hallom hangjukat.
Mégis tudom: csoda történt velünk.
A Szentlélek új éneket vezényel
e földön, hol annyi hang kavarog.
S protestánsok, görögkeletiek -
és négerek, japánok, magyarok
Együtt énekelünk, együtt énekelünk!
Nem voltam ott. Nem hallottam soha,
hogyan mondják együtt az Úr imáját
száz meg száz nyelven: „Mi Atyánk!”
barna malájok, sápadt franciák,
hugenották, evangélikusok…
De ha mondom, körülöttem susog
millió hang: a testvéreim hangja.
És ez a millió hang együtt vallja:
„Tied az ország és a hatalom!”
S felül határokon és falakon
tudom, hogy minden nap találkozunk
ebben az imádságban, és mi akkor
együtt imádkozunk! Együtt imádkozunk!
Túrmezei Erzsébet „Emberré
lettél...”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése