Keresztény versek

Templom

Kevesen járnak már a templomokba,
s az ifjúság teljesen elmaradt.
Tűnt korszakot idéznek várva vissza
üres padok s még üresebb szavak.

Mi lett a templom! Ez volt-é valaha?
Valami bennem azt súgja: soha!
S áldott igent harangoz rá az Ige:
hogy: „Ti vagytok az Isten temploma!“

Igen, igen… Így adta, így kívánja
Urunk, a Jézus, ki feltámadott.
S befogadják a templomot a gyárak,
a földek, műhelyek s az otthonok.

Ahol mi élünk, ott lehet a templom,
ahol mi járunk, békesség lehet.
Jöhetnek hozzánk bűnnel, gyötrelemmel
a szabadulni vágyó emberek.

Mert életünkben már úrrá lett Jézus,
és hatalommá lett a kegyelem.
Ahol mi élünk, ott lehet a templom!
Urunk, segíts meg, add, hogy így legyen!

Füle Lajos

ÜNNEP VAN, VASÁRNAP!

Ünnep van, vasárnap.

A harangok hangja

mind azt mondja:

Kicsik-nagyok, gyertek

Isten hajlékába,

A templomba!

Isten szeret minket:

Jézust adta nékünk,

Van ránk gondja

Hívó harangszóra

Siessünk örömmel

A templomba!

Zendüljön az ének!

Hallgassuk az igét

Imádkozva!

Hívó harangszóra

Siessünk mindnyájan

A templomba!

         Túrmezei Erzsébet

KÉRÉS

Úr Jézus, tudod: nem érdemes írni,

csak, hogy a rímek muzsikáljanak.

Olyan dalokat ébressz, hogy a lelkek

Tehozzád közelebb találjanak!

Te rejtőzködj el a rímek közé,

Te simogasd meg a fáradtakat,

Te bíztasd, akit csüggedés kísér!

Hisz írni csak azért,

hogy csengő rímek muzsikáljanak,

uram, mit ér?

Minden dalomban légy jelen magad!

Te simogasd meg a fáradtakat!

A léleknek ne felém, Tefeléd,

Tefeléd adjon mindenikük szárnyat!

Nem akarok én üres muzsikákat.

Túrmezei Erzsébet