2018. október 29., hétfő

Napi áhítat- Új istenek választása – látható romlás










Új istenek választása – látható romlás
2018 - Áhítat, 2018. október 29. hétfő ,  Nárcisz névnap van .

Születésnap és Névnapjukat ünneplőknek sok Boldogságot kívánok!


Hét témája: Megújulás
Bír 5,1–11
Istent lecserélni békésen nem lehet. Nem az ő bosszúja következtében vérzünk el. Azok a hatalmak tépnek darabokra, akiknek Isten oltalmát hátrahagyva felkínáljuk magunkat.
„Azon a napon így énekelt Debóra és Bárák, Abínóam fia: A fejedelmek Izráel élére álltak, és önként harcra kelt a nép: áldjátok hát az URat! Halljátok, királyok, figyeljetek, fejedelmek! Én most az ÚRnak éneket mondok, zsoltárt zengek az ÚRnak, Izráel Istenének. Amikor Széírből kijöttél, URam, amikor Edóm mezején lépdeltél, rengett a föld, csepegett az ég is, vizet csepegtettek a fellegek is. Remegtek a hegyek az ÚR színe előtt, még a Sínai is, Izráel Istenének, az ÚRnak színe előtt. Anát fia, Samgar idejében, Jáél idejében kihaltak az ösvények; akik útra keltek, rejtett ösvényeken jártak. Hiányzott a vezetés, hiányzott Izráelből, mígnem fölkeltem én, Debóra, fölkeltem én, Izráel anyjaként. Új isteneket választottak, de aztán folyt is a harc a kapuknál, ám pajzs meg dárda nem volt látható a negyvenezernél Izráelben. Szívem Izráel vezetőié, akik önként keltek föl a népből. Áldjátok az URat! Akik fehér szamarakon nyargalásztok, akik szőnyegeken ültök, vagy úton jártok, fennen hirdessétek! Pásztorok hangján az itatóvályúknál, ott csendülnek fel az ÚR igaz tettei, vezetésének igaz tettei Izráelben. Így vonult a kapukhoz az ÚR népe.”
Magyarázat
Istenünk az, akiért élünk. Ha a gyerekeinkért, akkor ők az istenünk. Ha a munkánkért, akkor az. Ha a hasunkért, úgy a hasunk. A legtöbb ember önmagáért él, élt a múltban és fog élni az eljövendő korokban is. Van egy régi Isten, ősibb mindennél, ami létezik, így minden más isten újabb, mint ő. Aki az újabbak közt keresgél magának valót, azt gondolja, hogy a „régi” ósdit jelent. S mivel minden kor embere a saját korát éli meg legmodernebb időként, varázsszóként hat számára az a rövid kis betűsor: „új”. Nem tudja, hogy isteneknél a minél újabb pusztán minél gyengébbet jelent. Nem tudja, hogy Isten – az a régi – a leghatalmasabb. Valójában az egyetlen, akinek valódi hatalma van, s akit illet minden létező hatalom, mert az egyetlen, aki valóban Isten. És azt sem tudja, hogy miközben lélekcsiklandozóbb, korszerűbb célpontokat keres hódolatának, az a régi, hatalmas Isten követi minden mozdulatát, minden gondolatát, mivel kétszeresen is jogot formál rá: teremtettsége és megváltottsága okán. Ha mindezt nem tudja vagy nem akarja tudni, „új istenei” a vesztét okozzák. Ha netán mi magunk vagyunk az „istencserélők”, ideje tisztáznunk, kit is imádunk, mielőtt tetteink következménysziklái alatt végezzük.
(Szommer Hajnalka)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése