A valóságos megnyugvás!
A dicsőség Ura, Jézus Krisztus hív. S feltámadása után szolgái ajkán keresztül szól. "Mindnyájan" - nemcsak egyesek, a kivételezettek, hanem mindenki, aki akar. Szól mindenki felé a hívása: "mindnyájan". Hányan hallották meg, kik engedtek és jöttek Hozzá -, nem tudjuk. De bizonnyal sok hívő testvér tehetné rá az ujját erre az Igére, s mondaná: megfáradtam, nem volt más lehetőségem, kipróbáltam, és Ő szavához hű maradt, és Hozzá jöttem.
Mi okozza a megfáradást? Az Úr azt mondotta a bűnbeesés után: "...fáradságos munkával élj a földből életednek minden napjaiban" (1 Móz 3,17b). S ez bizony így van még a kevés látszólagos kivétel ellenére is. "Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak még a legkülönbek is" (Ézs 40,30).
Lelkileg is meg lehet fáradni! "Sámson, mikor Delila őt minden nap zaklatta szavaival és gyötörte őt, halálosan belefáradt a lelke" (Bír 16,16), és ez valóságos halálát okozta.
Mózes szellemben fáradt el, s így szólt a nép zúgolódása miatt: "Nem viselhetem én magam mind az egész népet, mert erőm felett van" (4Móz 11,14). S Isten talált megoldást Mózes számára: "Elszakasztok abból a szellemből, aki tebenned - Mózesben volt, és teszem őbeléjük, hogy viseljék teveled a népnek terhét, és ne te viseld magad" (4Móz 11,17).
Az Úr Jézus már földön jártában is nyugodalmat adott. A naini özvegy egyetlen halott fiát feltámasztotta, s anyja megnyugodott a sírástól. A háborgó tenger az Úr szavára lecsendesedett. Ezek, és a többi nyugodalom is, amelyet adott földi életében, jótett volt azok számára, akik kapták Tőle. De ennél sokkal nagyobb és csodálatosabb az volt, amikor a bűn - soha senki által el nem gördíthető és le nem tehető - terhét azonban "az Úr Őreá vetette" (Ézs 53,6b). A bűn minden következménye miatt nyugodalmam van, a Gonosz kísértő ellen kebelén nyugszom. Az élet gondjait nem magam hordozom. "Őneki gondja van reám". Engedek az Ige tanácsának: "Vessed az Úrra a te terhedet" (Zsolt 55,23). S mikor fogvatartó terheim Reá vetem, akkor Ő azokkal együtt engemet is felvesz, s őrzi szívem békességét önmagában.
A dicsőség Ura, Jézus Krisztus hív. S feltámadása után szolgái ajkán keresztül szól. "Mindnyájan" - nemcsak egyesek, a kivételezettek, hanem mindenki, aki akar. Szól mindenki felé a hívása: "mindnyájan". Hányan hallották meg, kik engedtek és jöttek Hozzá -, nem tudjuk. De bizonnyal sok hívő testvér tehetné rá az ujját erre az Igére, s mondaná: megfáradtam, nem volt más lehetőségem, kipróbáltam, és Ő szavához hű maradt, és Hozzá jöttem.
Mi okozza a megfáradást? Az Úr azt mondotta a bűnbeesés után: "...fáradságos munkával élj a földből életednek minden napjaiban" (1 Móz 3,17b). S ez bizony így van még a kevés látszólagos kivétel ellenére is. "Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak még a legkülönbek is" (Ézs 40,30).
Lelkileg is meg lehet fáradni! "Sámson, mikor Delila őt minden nap zaklatta szavaival és gyötörte őt, halálosan belefáradt a lelke" (Bír 16,16), és ez valóságos halálát okozta.
Mózes szellemben fáradt el, s így szólt a nép zúgolódása miatt: "Nem viselhetem én magam mind az egész népet, mert erőm felett van" (4Móz 11,14). S Isten talált megoldást Mózes számára: "Elszakasztok abból a szellemből, aki tebenned - Mózesben volt, és teszem őbeléjük, hogy viseljék teveled a népnek terhét, és ne te viseld magad" (4Móz 11,17).
Az Úr Jézus már földön jártában is nyugodalmat adott. A naini özvegy egyetlen halott fiát feltámasztotta, s anyja megnyugodott a sírástól. A háborgó tenger az Úr szavára lecsendesedett. Ezek, és a többi nyugodalom is, amelyet adott földi életében, jótett volt azok számára, akik kapták Tőle. De ennél sokkal nagyobb és csodálatosabb az volt, amikor a bűn - soha senki által el nem gördíthető és le nem tehető - terhét azonban "az Úr Őreá vetette" (Ézs 53,6b). A bűn minden következménye miatt nyugodalmam van, a Gonosz kísértő ellen kebelén nyugszom. Az élet gondjait nem magam hordozom. "Őneki gondja van reám". Engedek az Ige tanácsának: "Vessed az Úrra a te terhedet" (Zsolt 55,23). S mikor fogvatartó terheim Reá vetem, akkor Ő azokkal együtt engemet is felvesz, s őrzi szívem békességét önmagában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése