Keresztény vers – PÁL

PÁL   

... S ha százszor ostoroznak

és százszor megköveznek,

tömlöc mélyébe dobnak,

zúgó tengerbe vetnek,

ha reámrontó latrok

mindenem elrabolják,

testemen korbács csattog,

asztalomon csak morzsák,

ha szomjan eped ajkam

s kemény fagyban didergek,

ha rongy a ruha rajtam,

s árulók arculvernek,

ha váram tönkre rontják

s mardosó bánat epeszt,

ha botrány és bolondság

is mindenütt a kereszt:

nem küldettem, hogy egyébért fussak,

nem végeztem, hogy egyébről tudjak,

mint akiről ajkam egyedül szól:

Mint megfeszített Jézus Krisztusomról!

                                    Siklós József