JEREMIÁS
(Jeremiás 15, 10. 17; 20, 7-11.)
Ott lenn a nép kacag, tülekszik,
versenyt fut a bálványok után...
Ő fenn az ormon áll keményen.
Osztályrésze más: örök magány.
Szava s a lelke többé nem övé,
ajkát nem tudja már felnyitni sem,
csak ha mennydörgés viharzik felé
és szólni kell, - mert most az Úr üzen!
És szólni kell - ordítva és üvöltve,
hogy megrepedjen minden földi fül,
mert Isten őt rettentő végzetre küldte:
megsemmisít - vagy megsemmisül!
És szólni kell! Szava pörölycsapását
megérzik mind a bálványistenek,
megsemmisül a bűn, a gaz csalárdság,
és zeng
s a földnek méhe megremeg.
És szólni kell - akár ha belepusztul,
s önnön szívében megpattan a húr -
Próféta ő, magános ormok hőse.
Hulljon, ha kell! Örökké él az Úr!
Siklós József (Szádhoz a kürtöt!, 67. old.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése