AZ
ŐSZ
Úgy látszik,
mintha a hideg ősz
kitépne
minden gyökeret,
mely
számtalanszor sarjasztott már
gyümölcsöt
hozó életet.
Ám az
enyészet rőt sarlója,
amely sok
szépet letarolt:
a tavasz
örök szentélyéig
nem
hatolhat, nem is hatolt.
Ott nincs
hatalma, mert a rögben,
amit hóval
borít a tél:
a
rózsaillatos tavasznak
varázsa
mélyen benne él.
Hiába
hullnak szét a lombok,
hiába lesz
csupasz az ág:
a zord
időket átszenvedve
ismét kihajt
a kis virág.
És újra
felcsillan a napfény,
elűzve
árnyat és ködöt,
hogy kék
palástban tündököljön
a nyíló
természet fölött,
amely
virághímes szőnyegen
hirdeti
Igédet, Urunk:
a halál
kapuján átlépve
örök
tavaszra virradunk.
Piován Győző
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése