2018 -
Áhítat, 2018. augusztus 21. kedd, Hajna, Sámuel névnap van.
Sok Boldogságot a Névnapjukat
ünneplőknek!
Hét témája: A harmadik parancsolat
2Móz 33,12–23
Az Isten közvetlen közelségében eltöltött idő mindent
átrendezett Mózes lelkében.
„Majd ezt mondta Mózes az ÚRnak: Nézd,
te azt mondod nekem, hogy vezessem ezt a népet. De nem adtad tudtomra, kit
küldesz velem. Pedig azt mondtad: Név szerint ismerlek téged, és elnyerted
jóindulatomat. Ha valóban elnyertem jóindulatodat, ismertesd meg velem a
te utadat, hogy megismerjelek téged, és hogy elnyerjem jóindulatodat. Nézd, ez
a nép mégiscsak a te néped! Az ÚR így felelt: Megnyugtat téged, ha az
orcám megy veletek?Mózes erre mondta neki: Ha nem jön velünk a te orcád, akkor
ne is vigyél tovább bennünket! Mi másból tudnánk meg, hogy én és a te
néped elnyertük jóindulatodat, ha nem abból, hogy velünk jössz? Ez különböztet
meg engem és a te népedet minden más néptől a föld színén.
Az ÚR így szólt Mózeshez: Megteszem ezt is, amiről beszéltél, mert elnyerted jóindulatomat, és név szerint ismerlek téged. Mózes pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet! Az ÚR így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted az ÚR nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok. Arcomat azonban nem láthatod – mondta –, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon. Majd ezt mondta az ÚR: Van egy hely nálam: állj ide a kősziklára! És amikor elvonul dicsőségem, a kőszikla hasadékába állítalak, és betakarlak a kezemmel, amíg el nem vonulok. Azután elveszem a kezemet, és megláthatsz hátulról. Az arcomat azonban senki sem láthatja.”
Az ÚR így szólt Mózeshez: Megteszem ezt is, amiről beszéltél, mert elnyerted jóindulatomat, és név szerint ismerlek téged. Mózes pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet! Az ÚR így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted az ÚR nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok. Arcomat azonban nem láthatod – mondta –, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon. Majd ezt mondta az ÚR: Van egy hely nálam: állj ide a kősziklára! És amikor elvonul dicsőségem, a kőszikla hasadékába állítalak, és betakarlak a kezemmel, amíg el nem vonulok. Azután elveszem a kezemet, és megláthatsz hátulról. Az arcomat azonban senki sem láthatja.”
Magyarázat
A kétkedő ember és az Úr párbeszéde.
Fantasztikus végigolvasni ezt a szakaszt. Mózes ezekben a kérdésekben,
vívódásokban mindent elkövet, ami egy vezető alkalmatlanságát bizonyítja.
Manapság, amikor a vezetéselmélet komoly irodalmát és gyakorlati megvalósítását
élheti meg mindenki, aki arra kiválasztottá válik vagy esélyt kap ilyen
feladatra, rögtön sorolhatná, mi az, ami Mózest máris alkalmatlanná teszi a
vezetésre. Bizonytalanság. Önbizalomhiány. Kétkedés. Nem tiszta előtte a cél,
hogy honnan hová szeretné vezetni a népet. Nem látja át, hogyan építheti a
csapatot, a „team”-et, nincs stratégiája. Hárítás, „ez a nép mégiscsak a te
néped!”, neked kell valamit tenned velük. Egy dolgot tesz nagyon jól Mózes. Ott
tanakodik, és azzal perlekedik, akinél minden kétsége, kétkedése meghallgatást
talál. S Isten valóban odaáll népe és Mózes mellé. Megfoghatatlan, fenséges,
isteni élménynek lesz a részese, amit ember nem láthat, ő is csak kis
részletben, de a Mindenható jelenléte olyan mélyen átjárta, hogy később, amikor
lejött a hegyről, társai nem bírták elviselni arcának fényét, leplet kellett
borítani rá. Ez a találkozás, ez az Isten közvetlen közelségében eltöltött idő
mindent átrendezett Mózes lelkében. Lehet, hogy a vezetéselméleti vizsgán
elbukott volna, de az isteni szövetséget megtartotta, az Isten által kapott
küldetést teljesítette annak minden harcával, kihívásával együtt. Szilárdan
tartotta magát és a rábízott népet Isten vezetésében, Isten útján.
(Ujváriné Szabó Anikó)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése