Keresztény vers- Ugye, Uram… bűn az

Ugye, Uram… bűn az

Ha azt akarom tudni, mit ember nem ért meg,

-A hitet fojtogató, rengeteg miértet.

Ha ezek a miértek bennem úrrá lesznek,

és reggel, délben, este – kérdezek, kérdezek.

Mit?! Mindig egyet. – Miért?! Miért?! Miként lettek?

-De a válaszból semmit se értek…

A feleletek eszemen túlnőttek,

és érzem, hogy azt bántom e csúf miértekkel,

aki a meszet, vizet, sók súlyát megszabta bennem,

akinek köszönhetem, hogy én is lettem,

akinek leheletét érzem ereimben:

-Teremtőjét – egy hitvány, kíváncsi ember.

De ugye, Uram?! … Ha úgy látsz meg

mozsaradnak alján: mint porszemet,

mint aki Benned találta meg a mindenséget,

mint akinek Te jelented a horizontot,

és csak egyet kér…, hogy öleld jól magadhoz,

-akkor a buta miérteket: megbocsátod?

Tamaska Gyula