Könyörgés az ellenségért
Kifürkészhetetlen az ember szíve,
Ki tudhatja, mi megy végbe benne!?
A gonosz kívül-belül támad,
Zavart kelt, félrevezet, ide-oda rángat.
Hallgasd meg, Istenem, panaszkodásomat,
Te látod ellenségeimet és ármánykodásukat,
Kik ellenem gonoszt gondolnak,
Titokban ellenem hangolnak.
Álnokságokat terveznek,
Rejtekhelyükön ellenem tőrt vetnek.
Sértő nyilaikkal lövöldöznek,
Miközben közönségesen semmibe vesznek...
Pedig titokban figyelnek,
Hátam mögött rólam beszélnek...
Uram, Te rendezd gondolataikat,
Mutasd meg nekik csatasorukat.
Hogy tudják meg, ki a valódi ellenség,
Nyilaikat milyen irányba lőjék!
Add, Uram, hogy megértsenek Téged,
Keressenek, higgyenek és féljék Nevedet!
Add, hogy rendezzék soraikat,
És fordítsák le rólam nyilaikat.
Ha majd ők is megvilágosodnak,
Majd Téged dicsőíteni fognak.
Megértik és értékelik, amit tettél velem,
Mely nem az én érdemem, hanem kegyelem,
Amit bárki más is megkaphat...
Add, hogy akik keresnek, megtaláljanak.
Te tudod elfordítani az ellenséges indulatokat,
És a megtérő bűnbánónak kegyelmet adsz!
V Z
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése