KIRÁLYI GYERMEK
Mint kifosztott lelki
árva,
úgy léptem e zord
világba.
Isten kezébe vett engem,
drágagyöngyöt látott
bennem.
Bár belepte a bűn pora,
bővült, drágagyöngyök
sora.
Áldás volt, míg
melegített,
ámde mikor megfenyített,
betegséget, bocsátott
rám,
akkor is, szeretett
Atyám.
Végtére: nem bárki
vagyok,
rangom: földi rangnál
nagyobb.
Értem is hullt Jézus
vére,
így lehetek a testvére,
Isten áldott Szent
Fiának,
a Királyok Királyának!
Jézust, Bátyámnak
nevezem,
éjjel – nappal, itt van
velem.
Ő bennem él, Benne élek,
nemsokára hazaérek.
Hiszem: Atyám nekem is
ád
a mennyben,
életkoronát!
Pecznyík Pál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése