Szólj, szólj hozzám, Uram
Szólj, szólj hozzám, Uram,
mert szolgád hallja szódat,
Így mondom, mert magam rég annak érezem.
Hadd járjak utadon, hadd
várjam égi jódat,
Hű szívvel szüntelen, hű szívvel szüntelen.
Adj lelkedből erőt, hogy
értsem és szeressem
Elrendelt utamat, s minden
parancsodat.
Egy vágyat hagyj nekem,
hogy halljam és kövessem,
Szent igazságodat, szent
igazságodat.
Nincs oly tudós sehol, ki
megtanít utadra,
A bölcs nem fejti meg
törvényedet sosem.
Te fejted meg nekünk, te
hű szíveknek atyja,
Kinek szavát lesem, kinek
szavát lesem!
Te nagy csodáidról bár
fennszóval beszélnek,
És fennen hirdetik
felséges rendedet,
Ha nem Te szólsz, Uram, a
szó fülig ha érhet,
De szívig nem mehet, de
szívig nem mehet.
Szólj, szólj, én Istenem, szól hangodból a
jóság.
A lelkem megfeszül, s a
hallásban segít.
És szódban meglelem az
örökkévalóság
Jó édességeit, jó
édességeit.
Szólj és csitítsd a bút,
mert bú és kín gyötörnek,
Szólj, hogy legyen szavad ír, s gyógyító erő!
Szólj, s dicsőséged úgy
még szebben tündökölhet
És mindörökre nő, és
mindörökre nő!
Ámen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése