MÉG NEM KÖSZÖNTEM MEG
Még nem köszöntem meg Neked
a sebeket, a kékeket,
a belső részekig ható
próbákat itt, az elhaló
sóhajokat, az éjeket,
még nem köszöntem meg Neked.
De lassan érti már a hit
formáltatásom titkait.
Már lassan, lassan felfogom,
milyen hálára van okom
próbáidért, bár fájva fáj,
s nyomot hágy bennem mindahány.
Kerülni őket hasztalan,
s a nehezük még hátra van.
Tudom: még nem kész gyermeked,
URAM, és TE is szenveded
fájdalmaim, hogy értsem ezt:
micsoda áldás – a kereszt!
Füle Lajos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése