Keresztény történet- A legnagyobb szeretet

A legnagyobb szeretet

„Mi tehát azért szeretünk, mert Ő előbb

szeretett minket” (1Jn 4,19).

Egy kislány egyszer megkérdezte az édesapját:

„Papa, kit szeretsz jobban, engem, vagy

a bátyámat?”

Az apa bölcsen elmagyarázta, hogy minden

gyermekét egyformán szereti, de a szeretetét

néha különböző módon fejezi ki.

Kicsit később a kislány egy újabb kérdést

tett fel: „Papa, kit szeretsz a legjobban, az

Úr Jézust, vagy engem?”

Az apa elmagyarázta kislányának, hogy

az Úr Jézust szereti a legjobban, mert az Ő

szeretete nélkül képtelen lenne a gyermekeit

úgy szeretni, ahogyan azt teszi.

Milyen nagyszerű kifejezése ez a szülői

szeretetnek! Ennek az apának a válasza

megegyezik egy másik apaként tisztelt ember

szavaival, aki egyszer egy keresztyén

csoportnak azt írta, hogy gyermekeinek tekinti

őket (1Jn 2,1). János apostol emlékezteti

olvasóit: „Mi tehát azért szeretünk, mert Ő

előbb szeretett minket” (1Jn 4, 19).

János, aki Isten tulajdonának tekintette önmagát,

Isten atyai szeretetét hangsúlyozta,

amikor ezt írta: „Lássátok meg, milyen nagy

szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten

gyermekeinek neveznek minket, és azok

is vagyunk.” „Abból ismerjük a szeretetet,

hogy Ő az életet adta értünk” (1Jn 3,1.16).

Jegyezzük meg, hogy nem csupán azt írta,

hogy Isten szeret bennünket, hanem oly

nagyon szeret, hogy az életet adta értünk.

Ezért irántunk érzett szeretete ösztönözhet

bennünket arra, hogy nagy dolgokat tegyünk

érte és másokért.

A szülők úgy szeretik gyermekeiket, hogy

bármit megtennének értük. János apostol

szerint az Atya szeretete a miénk lett, amelyet

másoknak ajándékozhatunk.

Te kit szeretsz a legjobban?

J. Olson