Vasárnap
kondul a harang
dobban a szív
vívja a lélek a harcot
száll a hívó hang
felhőkbe markol
egy kéz
mely
betemet egy arcot
szólamok szárnyán
remény ad éltet
hála ömlik az ablakon
magához emel
vagy mélybe sodor
ima
kél
a néma ajkakon
Fórián Andtea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése