MEGFÁRADT
TESTVÉRNEK
...És megdöndül a barlang
mély odúja,
És feljajdul az Úr beszéde
búsan.
Komor szavának rettentő a
súlya,
S visszhangja vádlón kondul minden zugban:
Baálverő, bálványok
rombolója,
Én szolgám, Illés, mondd
csak mit csinálsz itt?
Harsona-hangú, lánghitű
próféta,
E barlangból fáklyád hogyan
világít?
Ki emberektől félni nem
tanultál,
Miért remegsz egy asszony
bosszújától?
Nagy ínségedben mindig
térdrehulltál;
Mért nem kérsz most is az
Egek Urától?
Meg akartad váltani a világot,
S kérő szavadra egy lélek se indul?
Jövődet komor-feketének
látod? -
Tekints sorsod borús
homályain túl!
Búsongsz az Úrért, Seregek
Uráért?
Te soha senkitől ne féltsd az Istent!
Erős kezű ő, dolgozik a százért,
Csak te az egyért tégy meg
hűen mindent.
Azt mondod, nincs látszatja
életednek,
Hiába munkád, szód, hited
tudásod,
- Hidd el, vannak, kik
igazán szeretnek,
S maradt, ki most a bajban
is barátod.
Jöjj ki és állj a
sziklahasadékba,
Siess a fényre, égi napra várva,
Bújj ki a bánat köntöséből még ma,
Emeld szíved a felhők
magasába!
Vár rád a munka, sürgető,
titáni;
Indulj, siess, zúgd az Igét
dörögve!
Ha vérzel is, itt nem lehet
megállni.
Életek vesznek, ha lehullsz
a földre.
Van térd, mely nem hajolt
meg a Baálnak,
Van még ajak, mely azt meg
nem csókolta.
Te bízzál, ezek mind
melletted állnak.
Ne tétlenkedj itt a porba omolva!
Az Úr téged ha magvetésre rendelt,
Tudj várni hittel a dús aratásra,
Amit talán más végez el helyetted...
Csak konkolyt ne vegyíts a szín-búzába.
Ha ő hívott, ne félj, meg is
cselekszi.
Helyezd az élted újra szent kezére,
Szorítsd karját, s tiéd ő sem ereszti...
Bízhatsz, míg ő az életed vezére.
Gerzsenyi Sándor
VÁLTÓ
Letettem, Uram, nevet,
címet, rangot
Mert szívemben meghallottam
a hangod.
Megutáltam a fellegjáró
utat,
Hogy lábadnál alázatot
tanuljak.
Körülvettek az irigyek,
kajánok...
Igaz barátra most alig
találok.
De nincs is már szükség ily irgalomra;
Elég, ha hullok megtartó
karodba.
Igéd parancsa visszhangzik
szívemben,
Hogy csüggedt karom újra
fölemeljem,
S megfáradt lábam egyenesen
járjon...
Elindulok. Szent
parancsszavad várom.
Gerzsenyi Sándor
LÉGY NÉKEM AZ ERŐ
Megtaláltam Jézus útját,
Megváltása már enyém.
Bizalommal futok hozzá,
Szeretettel lép felém.
Áldott égi Világosság,
Utamon te légy a Fény!
Szívem boldog menedéke,
Üdvösséges szép remény!
Megtaláltam Jézus útját,
Megváltása már enyém.
Fogd a kezem, drága Jézus,
Te légy nékem az erő.
Csüggedésben siess hozzám,
Bűneimért szenvedő!
Töltsd reám most drága
Lelked,
Hulljon rám a Tűzeső,
Igédnek adj győzedelmet,
Mert eljön a végidő.
Fogd a kezem, drága Jézus,
Te légy nékem az erő!
Gerzsenyi Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése