2015. november 11., szerda

Keresztény Versek

MEGFÁRADT TESTVÉRNEK 

...És megdöndül a barlang mély odúja,
És feljajdul az Úr beszéde búsan.
Komor szavának rettentő a súlya,
S visszhangja vádlón kondul minden zugban:

Baálverő, bálványok rombolója,
Én szolgám, Illés, mondd csak mit csinálsz itt?
Harsona-hangú, lánghitű próféta,
E barlangból fáklyád hogyan világít?

Ki emberektől félni nem tanultál,
Miért remegsz egy asszony bosszújától?
Nagy ínségedben mindig térdrehulltál;
Mért nem kérsz most is az Egek Urától?

Meg akartad váltani a világot,
S kérő szavadra egy lélek se indul?
Jövődet komor-feketének látod? -
Tekints sorsod borús homályain túl!

Búsongsz az Úrért, Seregek Uráért?
Te soha senkitől ne féltsd az Istent!
Erős kezű ő, dolgozik a százért,
Csak te az egyért tégy meg hűen mindent.

Azt mondod, nincs látszatja életednek,
Hiába munkád, szód, hited tudásod,
- Hidd el, vannak, kik igazán szeretnek,
S maradt, ki most a bajban is barátod.

Jöjj ki és állj a sziklahasadékba,
Siess a fényre, égi napra várva,
Bújj ki a bánat köntöséből még ma,
Emeld szíved a felhők magasába!

Vár rád a munka, sürgető, titáni;
Indulj, siess, zúgd az Igét dörögve!
Ha vérzel is, itt nem lehet megállni.
Életek vesznek, ha lehullsz a földre.

Van térd, mely nem hajolt meg a Baálnak,
Van még ajak, mely azt meg nem csókolta.
Te bízzál, ezek mind melletted állnak.
Ne tétlenkedj itt a porba omolva!

Az Úr téged ha magvetésre rendelt,
Tudj várni hittel a dús aratásra,
Amit talán más végez el helyetted...
Csak konkolyt ne vegyíts a szín-búzába.

Ha ő hívott, ne félj, meg is cselekszi.
Helyezd az élted újra szent kezére,
Szorítsd karját, s tiéd ő sem ereszti...
Bízhatsz, míg ő az életed vezére.
       Gerzsenyi Sándor

VÁLTÓ    

Letettem, Uram, nevet, címet, rangot
Mert szívemben meghallottam a hangod.

Megutáltam a fellegjáró utat,
Hogy lábadnál alázatot tanuljak.

Körülvettek az irigyek, kajánok...
Igaz barátra most alig találok.

De nincs is már szükség ily irgalomra;
Elég, ha hullok megtartó karodba.

Igéd parancsa visszhangzik szívemben,
Hogy csüggedt karom újra fölemeljem,

S megfáradt lábam egyenesen járjon...
Elindulok. Szent parancsszavad várom.
  Gerzsenyi Sándor

LÉGY NÉKEM AZ ERŐ 

Megtaláltam Jézus útját,
Megváltása már enyém.
Bizalommal futok hozzá,
Szeretettel lép felém.
Áldott égi Világosság,
Utamon te légy a Fény!
Szívem boldog menedéke,
Üdvösséges szép remény!
Megtaláltam Jézus útját,
Megváltása már enyém.

Fogd a kezem, drága Jézus,
Te légy nékem az erő.
Csüggedésben siess hozzám,
Bűneimért szenvedő!
Töltsd reám most drága Lelked,
Hulljon rám a Tűzeső,
Igédnek adj győzedelmet,
Mert eljön a végidő.
Fogd a kezem, drága Jézus,
Te légy nékem az erő!

  Gerzsenyi Sándor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése