Jézus Krisztus a fény
(Jelenések könyve
1,14.16)
Uram, hogy ragyoghatsz
ily fényben,
hogy évezredek
tükrében
fényed nemhogy
elhalványulna,
de mintha még
tündöklőbb volna.
Úgy árad szét a
népeken,
a fáradt emberszíveken,
mint élő remény tiszta
lángja,
meleget, erőt
sugározva.
Fényed a szívekbe
ragyog,
nem láthatnak lelki
vakok,
mert Lélek vagy, és
csak az látja,
aki szívét szélesre
tárja.
Tárulj ki, szív, örülj
a fénynek,
Krisztus éltető
melegének,
az életnek, mi benne
rejlik,
mely sugárzik és el
nem múlik.
Örök ragyogás – nem
kis mécses,
ahova besüt, minden
fényes.
Ragyog az arc, szív,
képzelet,
sugárzik a cselekedet.
Mindig csak jót,
sohase rosszat,
feledve gonoszt,
régit, múltat.
Új lesz a szív s az indulat.
Ragadd meg Őt, a
sugarat!
Ő táplál majd a bajok
útján,
élő fényének tiszta
kútján.
Életet ad, ha rád
talál
az örök, élő
fénysugár.
Uram, hogy ragyoghatsz
ily fényben,
hogy évezredek
tükrében
fényed nemhogy
elhalványulna,
de mintha még
tündöklőbb volna.
Zsejki Irén
SALAMON
(Királyok
3,3-28; 11, 1-11;
Prédikátor 1, 12-2,26.)
Egy
csecsemő, két asszony
kibogozhatatlan
perét
borotvaéles
elme,
mint gyors
kard hasítja szét...
- Fiatalon
sugárzó
bölcsesség!
Egy király
- sok-sok asszony,
pogány varázzsal
telt világ,
idegen,
mámoros csók,
tompa,
fülledt bujaság...
- Öreg
fejjel
végzetes
balgaság!
Telt
kincseskamrájának
tengeren
túl szállt a híre,
sok
mesebeli kincsért
jártak
hajói messzire,
- de az
Úrtól
elfordult
a szíve ...
Palotája
aranytól,
drágakövektől
csillogó,
kertjében
édes illat,
asztalán
minden földi jó...
- S a Nap
alatt
Mind
hiábavaló...
Siklós
József (Szádhoz a kürtöt!, 63. old.)
BÖLCS
SALAMONNAL
A gazdagnak sok az irigye,
Szegénynek a nyomorúsága.
A gazdag kevélységre hajló,
A szegény könnyen szolgaságra.
Nekem egyik sem kenyerem...
A gazdagságtól, szegénységtől
Ó, ments meg engem, Istenen!
Voltam én már szegény, de akkor
Nyomorúságát föl se vettem.
Jövőm hite, e szép szivárvány
Diadalívben állt felettem!
Légy ezutánra is velem,
S a gazdagságtól, szegénységtől
Ó ments meg engem, Istenem!
Csak annyit adj, hogy kenyerünkből
Másnak is merjünk szegni bátran,
De bűntársává ne lehessünk
Senkinek a hivalkodásban.
A bőség könnyen bajt terem...
A gazdagságtól, szegénységtől
Ó ments meg engem, Istenem!
Szabolcska Mihály
A BÖLCS
INTELMEI
Ma arra int a bölcs prédikátor,
Legyen helyes értékismeretem,
És döntéseimben legyek bátor.
Ne válasszam a bűnöst, a rosszat,
Mi lelket bénít, azt ne akarjam,
De a jót sem, hanem csak a ‘jobbat’.
Mint Mária, ki Jézus szavára
Figyelt szomjazva, mély áhitattal,
Mert tudta, hogy az válik javára.
Az élet, mint sebes nyíl elsuhan,
És vádol nevetés, habzó pohár,
Részvétlenség nyomán a könnyfolyam.
A tenger mélye őrzi a kincseket,
Míg felszínen a hab
fut és fecseg...
Uram, tedd elmélyültté életemet!
Gerő
Sándor
Köszönöm
Köszönöm azt, hogy
minden reggel
felébresztesz a
napkeltével.
Tehozzád száll imám,
dalom,
szent Neved
magasztalom:
minden reggel.
Köszönöm, hogy van délelőtt
is,
van napsütés, és van
vihar is.
Te fújsz el szelet,
zivatart,
áldó kezed biztosan
tart:
délelőtt is.
Köszönöm, hogy a
délidőben
sütkérezem
szeretetedben,
hogy vész elől vagy
menedék,
éhínségemben táplálék:
a délidőben.
Köszönöm, hogy még délután,
de sohasem idő múltán
segítesz; ha
meg-megbotlom,
terhem viszed, ha
átadom:
még délután.
Köszönöm, hogy az est
sötétje,
melybe beragyog Igéd
fénye,
örök értéket rejteget,
így hát meg nem
félemlíthet:
az est sötétje.
Köszönöm, hogy az éj
csendjében,
kegyelmed biztos
rejtekében,
ha fülelek, Te sosem
hallgatsz,
vizsgálsz, dorgálsz és
híven oktatsz:
az éj csendjében.
Télen, nyáron, ősszel,
tavasszal
Te már megvívtál a
gonosszal.
Előtted minden térdre
hull,
s ha ott leszek majd
leghátul:
Neked köszönöm.
Zselyki Irén (Kolozsvá
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése