Isten megjelenik népének

Zsoltárok 68

Isten megjelenik népének

¹A karmesternek: Dávid zsoltáréneke.

²Fölkel az Isten!

Szétszóródnak ellenségei,

elfutnak előle gyűlölői.

³Ahogyan a füst eloszlik, ha ráfújnak,

ahogyan a viasz megolvad a tűztől,

úgy pusztulnak el a bűnösök

az Isten színe előtt.

⁴De az igazak örülnek, vigadnak,

Isten színe előtt vígan örvendeznek.

⁵Énekeljetek Istennek,

zengjetek nevének!

Készítsetek utat

a pusztában száguldónak!

Úr az ő neve, vigadjatok színe előtt!

⁶Árváknak atyja, özvegyek védője

az Isten szent hajlékában.

⁷Isten hazahozza az elhagyottakat,

kihozza a foglyokat boldog életre,

csak a lázadók maradnak sivár helyen.

⁸Ó, Isten, amikor elindultál néped előtt,

amikor vonultál a sivatagban, (Szela)

⁹rengett a föld, csepegett az ég is

Isten színe előtt, még a Sínai is,

az Istennek, Izráel Istenének színe előtt.

¹⁰Bőven adtál esőt örökségedre, ó, Isten,

és a fáradtat megerősítetted.

¹¹Ott lakik nyájad, és jóvoltodból

gondoskodsz az elesettről, Istenem!

¹²Az Úr ezt a kijelentést adja

az örömhírt vivő nők nagy seregének:

¹³A seregek királyai

hanyatt-homlok menekülnek,

a palota terén pedig

zsákmányt osztanak.

¹⁴Ha a felszerelést őrzitek is,

ezüstszárnyú galambot kaptok,

aranyos zöld tollakkal.

¹⁵Amikor a Mindenható

szétszórja a királyokat,

fehér lesz a Calmón, mint a hó.

¹⁶Istenek hegye a Básán-hegy,

sokcsúcsú hegy a Básán-hegy.

¹⁷Miért néztek irigyen,

ti, sokcsúcsú hegyek

arra a hegyre, amelyet Isten

lakóhelyéül választott?

Ott is lakik az Úr örökre!

¹⁸Istennek harci kocsija

számtalan, sok ezer,

ezekkel jön az Úr

a Sínairól szentélyébe.

¹⁹Fölmentél a magas hegyre,

foglyokat ejtettél,

embereket kaptál ajándékul,

mégpedig lázadókat.

Most már ott laksz, Uram Isten!

²⁰Áldott az Úr!

Napról napra gondot visel rólunk

szabadító Istenünk. (Szela.)

²¹Isten a mi szabadító Istenünk,

az Úr, a mi Urunk kihoz a halálból is.

²²Bizony, szétzúzza Isten ellenségei fejét,

a bűnben élők kemény koponyáját!

²³Az Úr ezt mondta:

Básánból is visszahozom őket,

a tenger mélyéről is visszahozom,

²⁴hogy lábad vérben gázoljon,

és kutyáid nyelvének is

jusson az ellenségből.

²⁵Látták, ó, Isten, hogyan vonultál be,

hogyan vonultál be, Istenem,

királyom, a szentélybe.

²⁶Elöl mentek az énekesek,

hátul a hárfások,

középen a doboló nők.

²⁷Áldjátok Istent a gyülekezetekben,

az Urat, akik Izráeltől származtok!

²⁸Élükön jön Benjámin kicsiny törzse,

Júda vezetői tömegestül,

Zebulon vezetői, Naftáli vezetői.

²⁹Parancsolj, Isten, hatalmaddal,

isteni hatalmaddal,

amellyel értünk munkálkodsz,

³⁰jeruzsálemi templomodból:

királyok hozzanak neked ajándékot!

³¹Dorgáld meg a nádas vadját,

a hatalmasok seregét, a népek fejedelmeit!

Tipord el a pénzsóvárokat,

szórd szét azokat a népeket,

amelyek háborút akarnak!

³²Egyiptomból követek jönnek,

az etiópok Istenhez emelik kezüket.

³³Ti, földi országok,

énekeljetek Istennek,

zengjetek az Úrnak! (Szela.)

³⁴Száguld az egeken át,

az ősi egeken át.

Halld, hogyan mennydörög

hatalmas hangja!

³⁵Hirdessétek Isten hatalmát,

fenségét Izráelen,

erejét a fellegekben!

³⁶Félelmetes vagy szentélyedben, Isten!

Izráel Istene ad hatalmat

és erőt a népnek.

Legyen áldott az Isten!