Évekkel ezelőtt, egyik üzleti
útjáról hazatérve, egy
vállalatvezető ajándékokat vitt feleségének. Többek
között
adott neki egy játékautót, ami világított a sötétben. Miután a
feleség
megkapta az ajándékot, leoltotta a villanyt, de a kis
autó láthatatlan maradt.
A feleség ezt mondta magában: “Ez
biztosan csak tréfa lehet.” A férje
kiábrándultan jegyezte
meg: “Azt hiszem, becsaptak.” Aztán a feleség észrevett
néhány francia szót a játékautó oldalán. Elvitte egyik
barátjához, aki ismerte
a nyelvet és elolvasta neki az
utasításokat: “Ha azt akarod, hogy éjszaka is
világítsak, tarts
egész nap a napfényben.” Ezért másnap odatette az
ajándékot a
déli ablakba. Azon az estén, amikor kikapcsolta
a villanyt, a kis játékautó
ragyogó fényt árasztott. Az
asszony
férje meglepve kérdezte: “Mit csináltál
vele?” Ezt válaszolta:
“Ó, rájöttem a titokra. Mielőtt az autó világítana a
sötétben, ki
kell tennem a világosságnak.” Mint ahogy ez a játékautó a
napfény
hatására magába veszi az energiát, és ragyogni
kezd a sötétben, a keresztyénnek
is állandóan a lelki
napfény, Jézus Krisztus fényébe kell tennie magát, hogy
természetévé váljék az ő fénye és ragyogjon a sötét
világban.
" Én vagyok
a világ világossága: aki engem követ, nem jár
sötétségben, hanem övé lesz az
élet világossága."
János
8,12
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése