Szétszaggatott bilincsek

Szétszaggatott bilincsek

„…azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem

a foglyoknak…” (Lk 4,18)

Isten Igéje nagyon találóan írja le a lelkileg

megkötözött ember állapotát: „Vannak, akik

sötétségben ültek, a halál árnyékában, nyomorultan vasra verve, mert engedetlenek

voltak Isten parancsával szemben, megvetették a Felséges döntését” (Zsolt 107,10-11).

Ha ezek a bilincsek nem szakadnak  szét a földi élet folyamán akkor „örökkévaló bilincsekké” (Júd6)

 válnak, amelyektől nincs többé szabadulás (Jel 14,11).

Van egyáltalán teljes szabadulás a lélek eme börtönéből? Lehet olyan utat találni, amelyen

a bűn láncai letéphetők? Van hatalom, amely az érckapukat összetöri, és a vaszárakat letördeli

 (Zsolt 107,16) Isten Igéje bizonyítja, hogy vannak, akik így énekelnek: „Lelkünk megmenekült,

mint a madár a madarász tő­réből. A tőr összetört, és mi megmenekültünk” (Zsolt 124,7). Igen – Istennek

legyen hála –, csakis Ő az, aki egy csodálatos utat készített számunkra, amelyen teljes szabaduláshoz juthat

mindenki, mert Ő tudja a lelkeket megmenteni  Ezért küldte el szeretett Fiát, az Úr Jézust, hogy a bűnök láncait magára vegye, és a bűnösre kimondott halálos ítéletet elszenvedje. Azt olvassuk Márk evangéliumában, hogy

miután a főpapok és a nép vénei Jézus ellen tanácsot tartottak, hogy Őt megöljék, megkötözve adták át Pilátusnak, a helytartónak (15,1). Pedig megkötözésre  nem volt semmi szükség, hiszen az Úr Jézus meg sem kísérelte, hogy a kezük közül elmeneküljön. De az a tény, hogy megkötözték, biztos jele volt annak, hogy Jézusnak magára kellett

vennie a bűn rabláncait. Az Ószövetség tanulságos előképeiben is ugyanezt találjuk. Ábrahám „…megkötözte a fiát, Izsákot, és föltette az oltárra a fadarabok tetejére” (1Móz22,9). Izsák az Úr Jézus előképe: megkötözték,

pedig nem fejtett ki semmilyen  ellenállást. József életében is az Urat láthatjuk, róla ezt mondja az Írás: „Lábát bilincsbe szorították, őt magát vasra verték” (Zsolt 105,18). És még egy csodálatos íráshely: „Kötelekkel kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvaihoz!” (Zsolt 118,27) Világosan látható tehát a Bibliában, hogy a bűn láncaitól meg lehet szabadulni, mert az Úr Jézust, engedelmes helyettesünket vasszögekkel szegezték át. Engesztelő áldozatul adta oda az életét a mi bűneinkért (Ézs 53,12). Teljesen befejezte a megváltás nagy művét, így minden bűnöst teljesen megmenthet, és örök üdvösségben részesíthet. Bárcsak minden ember megérezné, milyen nehéz a bűn bilincsének a terhe, és súlya milyen nyomást gyakorol a lélekre! Akkor vágyakozás támadna szívében a szabadulás után. Milyen egyszerű és csodálatos is az isteni üdvösség útja! Ezért hirdetjük  mindenkinek: Ne szeresd a bűn bilincseit

többé, akkor sem, ha azok bearanyozottak rajtad! Ezek kezdetben vékony láncocskák, de egyre erősebb és

nehezebb lánc lesz belőlük. Magad nem bírod soha letépni, de az Úr Jézus meg tud tőle szabadítani.

Jöjj hát a Megváltóhoz!

Butcher F.