Zsoltárok 127
Emberé a munka, Istené az áldás
1Zarándokének. Salamoné.
Ha
az Úr nem építi a házat,
hiába
fáradoznak az építők.
Ha
az Úr nem őrzi a várost,
hiába óvják
azt az őrök.
2Hiába keltek
korán, és feküsztök későn:
fáradsággal
szerzett kenyeret esztek.
De akit
az Úr szeret,
annak álmában
is ad eleget.
3Bizony,
az Úr ajándéka a gyermek,
az anyaméh
gyümölcse jutalom.
4Mint a hős
kezében a nyilak,
olyanok a
serdülő ifjak.
5Boldog az az
ember, aki ilyenekkel
tölti meg a
tegzét:
nem szégyenül
meg, ha ellenségeivel
van szóváltása a kapuban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése