ÖRÖKÖS HARC
Örökös harc dúl a világban szerte,
lelke mélyén az ember is háborog.
Mint vad viharban a tajtékzó tenger,
nyugalmát csak Te adhatod Krisztusom.
Mint akkor ott a Damaszkuszi úton,
üldözőből legyőzött, s boldog vesztes,
Pál nyert száznyolcvan fokos fordulatot,
mikor fényességed Őt átölelte.
Bár földre zuhant le magas lováról,
háborgó lelkében, békességet nyert.
Megtérve már igazságodért harcolt,
értelmetlen ellenszegülés helyett.
Léte centruma lett világosságod,
abból merítve az erőt, végezte
hűen feladatát, mely rábízatott,
s szeme előtt mint nemes cél lebegett
Mint akkor, ott a Damaszkuszi úton,
kérlek Uram, ma is áraszd fényedet,
mert világunkban ma is dúlnak harcok,
az ember lelke békét benned lelhet.
Schvalm Rózsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése