Isten irgalmas!
Tele van ős földünk kínnal, szenvedéssel,
nagyra törő vággyal és nyerészkedéssel.
Ember: társa ellen vív, hatalmi harcot,
könnybe, vérbe mártva, szép isteni arcot.
Lázadása miatt, lebukott a Sátán,
azóta, bosszúra törtet, Isten házán!
Azok ellen támad, akik Istent félik,
vándorúton, minél többet ártson nékik.
Keskeny úton járó, széles útra térjen,
Isten országába, soha el ne érjen.
De Isten irgalmas, szíve megszánt minket,
látva: jobb életre vágyó szíveinket.
Fiában : Ő maga, jött közénk a földre,
megválthasson minket, Sátánnal ment ölre!
Diadalt aratott, Sátán - halál felett!
S megnyitotta újra, számunkra az eget!
Régen elveszített, szép édeni házat,
gyermekévé lehet, ki ellene lázadt.
Bűnbánók jertek mind, hangzik szent hívása,
induljunk örömmel, a kedves hívásra.
Ne tétovázzunk hát, mert az idő véges,
vár ránk szebb új honunk, örök dicsőséges!
Pecznyík Pál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése