2018. október 8., hétfő

Napi áhítat - Aki elérte, amit csak megkívánt






Aki elérte, amit csak megkívánt

2018 - Áhítat, 2018. október 8. hétfő, Koppány névnap van.


Születésnap és Névnapjukat ünneplőknek sok Boldogságot kívánok!

Hét témája: A tizedik parancsolat

Préd 2,1–11

Élj fegyelmezetten!
„Ezt gondoltam magamban: Megpróbálom, milyen az öröm, és élvezem a jót. De kitűnt, hogy ez is hiábavalóság. A nevetésre azt kellett mondanom, hogy esztelenség, az örömre pedig azt, hogy mit sem ér. Majd azt gondoltam ki, hogy borral vidítom magam, de csak úgy, hogy eszemet a bölcsesség vezesse. Oktalan dolgokhoz fogok, hogy meglássam: jó-e az az embereknek, amit véghezvisznek az ég alatt egész életük során. Nagyszerű dolgokat alkottam: házakat építettem, szőlőket ültettem, kerteket és ligeteket létesítettem, és beültettem azokat mindenféle gyümölcsfával. Csináltattam víztárolókat, hogy öntözni lehessen belőlük az erdőben sarjadó fákat. Szereztem szolgákat és szolgálóleányokat, de házamnál született szolgáim is voltak. Marhacsordám és juhnyájam is több volt, mint mindazoknak, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. Gyűjtöttem ezüstöt és aranyat is: királyok és tartományok kincsét. Szereztem énekeseket, énekesnőket és ami a férfiakat gyönyörködteti: szép nőket. Naggyá lettem, és felülmúltam mindazokat, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. De megmaradt a bölcsességem is. Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem, hiszen ez volt a hasznom minden fáradozásomból. De amikor szemügyre vettem minden művemet, amelyet kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt. ”
Magyarázat
A Prédikátor kísérletező kedvű ember volt. Helyzete folytán megtehette, hogy kipróbálja mindazokat az élethelyzeteket és az emberek által hőn óhajtott célokat, amelyek uralták a közgondolkodást. Belekóstolt mindezekbe – ahogy mondja is –, „de csak úgy, hogy eszemet a bölcsesség vezesse”. Végigpróbálta tehát mindazokat, amelyekért az emberek erőfeszítéseket tesznek, néha még az egészségüket is rááldozzák: „Tényleg olyan jó dolgok ezek, amikért érdemes epedezni?” Annyi ember ábrándozik ezekről: jó dolgok élvezete, delíriumos állapot, extra környezetkultúra vetületeinek megvalósítása, esztétikai különlegességek, hatalom gyakorlása, gazdagság, testi élvezetek és még ezer más. A mindenkori korszellem domináns vonásai ezek ma is, melyek az emberek nagy többségét szinte rabul ejtik és fogságban tartják. De ezek igézete a gondolkodó emberben kérdéseket vet fel: Boldogabbak azok, akik ezeket a célokat elérik? Valóban az az áldott, akinek milliárdokban kifejezhető vagyona van, vagy az, aki a maga egyszerűségében is megelégedett? A vizsgálódásnak kijózanító eredménye lett: „kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt.” A prédikátori végkövetkeztetéshez nagyon hasonlót fogalmaz meg Jób, miután elveszítette minden földi kincsét: „Meztelenül jöttem ki anyám méhéből, meztelenül is megyek el. Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úr neve!” (Jób 1,21)
(Lukács Tamás)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése