Napi áhítat- Őszi Hálaadás

Hálaadó asztal  Baptista gyülekezetnél

Napi áhítat – Harmatgyöngyök és aranysugarak

        2018 - Áhítat, 2018. október 7. vasárnap, Amália névnap van.

Születésnap és Névnapjukat ünneplőknek sok Boldogságot kívánok!

Harmatgyöngyök és aranysugarak

  A Charles Haddon Spurgeon által szerkesztett „Harmatgyöngyök és Aranysugarak” című áhítatos könyv gazdag igei üzeneteket és mély mondanivalókat tartalmaz, mely minden Istent kereső és az Ő közelébe vágyó embernek értékes lehet.
  „…Napjainkban, mikor olyan kevés nyugalomhoz jutunk, mert nagy a hajsza, a lótás-futás, nem valami könnyű a családdal áhítatra sorakozni; sem a hajnali órákban, még kevésbé a csendes esték idején. Ám mégis, mennyire szükséges az, hogy a benső ember el ne satnyuljon, és éhen ne haljon. Ezen akar segíteni e könyv, mely a Szentírás egyik másik részéből ad rövid szemléltetést, s így a szív gondolatait az Örökkévalóra irányítja.
  Ahogy a gyengéd reggeli harmat felüdíti a száraz pázsitot, úgy kellene a reggeli órákban az Úr szavának a szíveket felüdíteni; tehát erre akar szolgálni a „Harmatgyöngyök és Aranysugarak”. Ha pedig valaki, akkor olvassa, amikor a nyugovóra térő nap a felhőket bearanyozza, akkor is hasznos rá nézve és azok részére, akik hallgatják, hogy az igazság napja jól bemélyedjen a család minden tagjának szívébe…” (A kiadó előszava)

Október 7.

„Miért nyomorítod meg a te szolgádat?”
(4 Mózes 11,11)

  Mennyei Atyánk gyakran küld ránk nyomorúságot, hogy hitünket megpróbálja. Ha valamire való hitünk van, akkor kiállja a próbát. A salak fél a tűztől, az arany nem. A hamis drágakő akármilyen szépen van csiszolva, iszonyodik a próbát megejtő gyémánt érintésétől, de a nemes rubin nem. Szegényes hit az, mely csak akkor bízik Istenben, mikor a barátok hűek, ha a test majd kicsattan az egészségtől, az üzlet virágzik és gazdag nyereséget hoz. Az a valódi hit, mely az Úr iránt való hűségben akkor is kitart, ha barátai elhagyják, ha a test gyenge és sorvad, ha a kedély nyomott, és ha Atyánk arcának világossága elrejtőzik előle. Az a hit, mely a legnagyobb veszélyből is azt kiálthatja: „Íme, meg fog engem ölni, azt én nem várhatom meg. Mégis megvallom Előtte az én útjaimat; Ő lesz az én üdvöm”. Ez egy mennyben született hit. Az Úr megnyomorítja az Ő szolgáit, az Ő megdicsőítése végett, mert az övéinek erényei által igen meg fog dicsőülni, mert azok az Ő kezének munkái. Mivelhogy a háborúság békességes tűrést nemz, a békességes tűrés pedig megkísértést, a megkísértés pedig reménységet, így az Úr tiszteltetik a felvirágzó erények által. Soha sem hallanánk a hárfa fenséges hangját, ha húrjai érintetlen maradnának. Soha sem kóstolnánk meg a szőlőfürt szívet vidámító nedvét, ha nem lenne kinyomkodva a présben. Sohasem éreznénk a fahéj pompás zamatát, ha nem lenne összezúzva és porrá törve. A tűz melegét sem éreznénk, ha nem égne hamuvá a fa. A nagy Művezető bölcsessége és hatalma meg fog nyilvánulni azokban a háborúságokban, amelyeken engedi átmenni kegyelmének edényeit. A jelenlegi szomorúságnak is megvan az a célja, hogy a jövendő örömöt emelje. Tudnánk-e a mennyben oly rendkívül boldogok lenni, ha nem tapasztalnánk magunkon a bűn átkát és e föld szenvedéseit? Nem kedvesebb-e a harc után a béke? Nem édesebb-e a nyugalom a nehéz és fáradtságos munka után? Nem emeli-e a dicsőültek boldogságát a lefolyt nyomorúságra való emlékezet? Még nagyon sok értékes felelet van e mai kérdésre. Forgassuk azt szívünkben.