Keresztény Versek

Palota Gyula

Vallomás

Oly jó, hogy érzem: kezemben kezed,

Követ a léptem: elmegyek Veled!

Oly jó, hogy érzem, mit ajkad beszél,

Hallgatok Rád, és nem érhet veszély.

Oly jó, hogy látom: Golgota hegyén

Lettem a Tied, lettél az enyém!

Oly jó, hogy hiszem: megmosott véred,

Te vagy nekem: Feltámadás! Élet!

Fekete Ferenc

Vak voltam, most pedig látok 

(Jn 9,25)


 

Ó te művelt ember, hát becsukod szemed?
Ha nem akarod látni, nem is állt a kereszt?
Azt hiszed te vagy a Földnek korlátlan ura?!
Nyisd fel szemed már, földből gyúrt figura!
Biztonságban érzed magad, s nem félsz semmitől?
Jó volna, ha tudnád: Él a Teremtőd
Azt hiszed bölcs vagy? Láttál már atomot?
Esetleg bejártad az univerzumot?
Látod mily törékeny vagy, és mily esendő?
Apró vagy a nagyvilágban, s éppoly veszendő!
Lehet, hogy az evolúció volt annyira okos,
Mindent egyensúlyra, és ily szépre alkotott.
Nézz körül! Nem látod a fától az erdőt?!
Az egész természet dicséri a Teremtőt!



És neked kapzsi ember, mit ér a gazdagság?
A vagyonod lesz, ami téged halálba ránt!
S ha a világot meg is veheted,
Önmagadat meg nem mentheted.
A lelkedet meg nem tarthatod,
Mert kevés hozzá a vagyonod.
Odaát a pénzed már semmit sem ér,
Az vár ott, aki téged megítél.
Míg itt élsz, bírádat megismerheted,
Ő az, aki megtartja lelkedet.
Ha hiszed, soha el nem kárhozol,
Megszabadultál a halál markából.
Ő az Alfa és az Omega,
Jézus Krisztus a mindenség Ura.



És te, aki mindig magaddal foglalkozol,
Csak a buli érdekel és az alkohol?
Esetleg a hobbid, vagy valamely szenvedély?
Megérnek ezek annyit, hogy örökké szenvedjél?
Azt hiszed, te vagy önmagad ura,
Nem is akarsz rálépni a keskeny útra?!



Alattomban les rád, vár már a halál,
Akkor jön el érted, mikor nem számítasz rá!
És ha a mának élsz, mert a holnap nem vár rád,
Nehogy azt hidd, az élet csak ennyiből áll.
Hogyha nem is érdekel, odaát mi vár,
Tudd: Nincsen onnan visszaút, több esély sem lesz már
Ebben az életben kell helyesen döntened,
Mert csak e helyes döntéssel mented meg lelkedet.



Te is aki máshogy járod utadat,
És igaznak tartod mindig magadat,
Hagyj fel végre az örökös képmutatással,
Ismerkedj meg Jézus Krisztus igazságával!
Mert nem segíthet rajtad Krsna, vagy a reiki,
Sem a filozófusok, sem Jehova tanui.
Nem visznek el téged Ufok, sem a Nirvana,
S ha az üres vallásosság sem hoz már lázba,
Sem a tao, sem a jóga, sem a dienetika:
Vedd hát észre, Jézus hív, nagyon régóta!


És ha úgy gondoljátok: bolond e beszéd!
Tudjátok meg: senki sem lehet bölcsebb Istennél!
Mert a keresztről szóló beszédből nyerjük a hitet,
Ráadásként a hiten át az örök életet.
Így hát a beszédet kicsúfolják azok,
Kiknek nem kell az igazság, s szívükben vakok.
Nyisd meg szíved, nyisd fel szemed, nézd a keresztet,
És érteni fogod mit jelent: ?Bevégeztetett.�


Jöjj hát hozzá, úgy ahogy vagy, mert már régóta vár,
Hogy maga mellé ültessen, az égi Nagy Király.
Hisz megtisztít Ő vétkeidtől önnön vérével,
S körbevesz mindörökre szeretetével.
Nem kér Ő mást tőled, csakhogy nyújtsd felé kezed,
Felemel Ő téged, s helyedre vezet.
Bizony mondom néked, Ő soha el nem hagy,
Mert onnantól mindörökké csak Övé vagy!

GONDVISELŐ JÓ ATYÁM VAGY

                                                         

Gondviselő jó Atyám vagy

Ó, én édes Istenem!

Látom én, hogy minden elhagy

E világon csak Te nem,

Hozzád vágyom, benned élek,

Üdvöt mástól nem remélek.

Mint az alélt bús virágra

Megújító harmatot;

Vérző szívem fájdalmára

Csak te hintesz balzsamot,

Könnyű sorsom terhe rajtam,

Ha imára nyílik ajkam.

Rám-rám derült ismeretlen

Utamon egy kis öröm:

Azt is a te véghetetlen

Jóságodnak köszönöm,

Hálakönnyem tündöklése

A te neved hirdetése.

Gyenge vagyok, lankadoznak

Buzgóságom szárnyai,

Bármily híven vágyakoznak

Színed elé szállani,

Ó, adj erőt, hogy míg élek,

egyedül csak nékem éljek!

Ó, add, hogyha majd bevégzem

E múlandó életet,

Lelkem tisztán és egészen

egyesüljön Teveled:

El ne vonjon semmi többé,

Tied legyek mindörökké!

         Lévay József